Furcsa és figyelemfelkeltő információkra bukkantunk, amelyek fényt derítenek Magyarországon végbement lényeges változásokra.
A Gondolat Kiadó és az ELTE TK Politikatudományi Kutatóintézet közös eseményén mutatták be Szabó Andrea szociológus, politológus Mintakövetés és/vagy önálló vélemény - A politikai érdeklődés tendenciái Magyarországon című könyvét. Az adatokból kiderül, hogy az 1990-es rendszerváltás, valamint a 2010-es kritikus választás a politikai érdeklődésben is jelentős változást hozott.
Szabó Andrea az esemény kezdetén a magyarországi kettős rendszerváltásra (1990 és 2010) összpontosított, és megjegyezte, hogy a politikai érdeklődés terén is észlelhetünk egy kettős attitűdváltást. A rendszerváltás előtti politikai érdeklődés felfutása később csökkenésnek indult, ahogy ezt követően, 2010 után is tapasztalhattuk. Azonban az utóbbi időszak tendenciái egy új irányt mutatnak: 2020 után mintha egy új szakasz vette volna kezdetét a politikai elköteleződés terén.
Sebők Miklós kutatóprofesszor hangsúlyozta, hogy a könyvben bemutatott információk szerint Magyarország politikai érdeklődése évtizedes távlatban, európai viszonylatban, meglehetősen alacsonynak tekinthető.
Böcskei Balázs hangsúlyozta, hogy a politikai érdeklődés nem csupán a különböző rezsimek időszakaiban értelmezhető, hanem vertikális szempontból is sokrétű. A politológus véleménye szerint a homogenizált megközelítések nem elegendőek, mivel a politikai érdeklődés jelentése és következményei családonként, iskolatípustól függően, valamint társadalmi csoportonként eltérhetnek. Ezért fontos figyelembe venni a különféle háttérbeli tényezőket, amikor a politikai attitűdökről és elköteleződésekről beszélünk.
Baj-e az apátia? A könyvben található megállapítás, miszerint a politikai érdeklődés csökkenése néha a demokratikus elégedettség jele is lehet, rendkívül izgalmas. Ez az állítás különösen figyelemre méltó, ha a magyar viszonyokra vetítjük. Az apátia mibenléte és a politikai közönyelemzés új dimenziókat nyithat meg a társadalmi diskurzusban, és arra is rávilágíthat, hogy a látszólagos közömbösség mögött mélyebb elégedettség húzódhat meg a demokratikus rendszer működésével kapcsolatban.
- jelentette ki Böcskei Balázs.
Szabó Andrea rámutatott – ahogyan a könyvében bemutatott statisztikai grafikonok is szemléltetik – hogy...
közvetlenül a rendszerváltás előtt nagyon magas volt a politikai érdeklődés, aztán rögtön a rendszerváltás környékén erősen bezuhant. Ezt követően szinte egyenes vonalú volt húsz év politikai érdeklődése, majd a 2010-es kritikus választás után újra jelentős mértékben csökkent.
Különösen azoknak a csoportja nőtt, akik számára a politika csupán háttérzaj, míg azok aránya, akik mélyen érdeklik a politikai események, viszonylag stabilnak bizonyult. A politikai ügyek iránti fokozott érdeklődés mindössze 5-8 százalékot képvisel, amit a választási kampányok idején is csak 9-10 százalékra sikerül feltornázni.
Figyelemre méltó jelenség, hogy 2020 után először a fiatalok körében tapasztalható a politikai érdeklődés fokozódása. Azonban a legfrissebb kutatások arra utalnak, hogy ez a tendencia már a felnőtt lakosság körében is észlelhető.
Szabó Andrea a földrajzi eloszlásról is tett említést. A 2010-es évek utáni csökkenés kapcsán észlelhető, hogy a községek lakói mellett a kisebb városokban élők is egyre inkább arra a nézetre helyezik a hangsúlyt, miszerint "a politika nem az én világom, azt Budapesten intézik". Azonban 2020-tól kezdve éppen a kis- és közepes városokban tapasztalható a politikai érdeklődés újbóli fellendülése.
A szociológus így fogalmazta meg a jelenséget: valószínűleg léteztek olyan emberek, akik a 2010-es sorsdöntő választást úgy élték meg, mint egy régóta várt fordulatot, és azt hinnék, hogy számukra a politikai aktivitásnak vége. A változás akkor következik be, amikor a lakosság jelentős része azt tapasztalja, hogy a rendszer nem teljesíti az elvárásaikat, és nem hozza meg azokat az eredményeket, amelyeket remélnek.
"Ahogy az elégedetlenség fokozódik, úgy kezd el működni a watchdog funkció is, amely azt jelzi, hogy az állampolgárok szeme fokozatosan kinyílik, és ráébrednek: van dolguk a politikai életben" - hangsúlyozta Szabó Andrea. A kérdés csupán az, hogy ez az ébredés mennyi ideig tart. A jelenlegi tendenciák alapján rövid távú fellendülésre és a választások után várható visszarendeződésre lehet számítani.
Akárki is kerül ki győztesen a választásokból, valószínű, hogy ismételten egy konszolidációs időszak következik, amely a politikai érdeklődés csökkenésével jár. A 2010 után tapasztalt politikai apátia szintén egy ilyen konszolidációs folyamat következménye volt.
- Osztotta meg a véleményét Szabó Andrea.
Valuch Tibor történész rámutatott, hogy 2010 után egy új rendszer kezdett kialakulni, melyben egy politikai integrátor folyamatosan meghatározta a témák irányvonalát. Amikor azonban a gazdasági helyzet meging, az emberekben újra aktiválódik a watchdog funkció, ami figyelmeztető jelzéseket küld. A kutató megjegyezte, hogy jelenleg egy újfajta politikai integrációs pont is körvonalazódik, ami a korábbi időszakok hasonló kezdeményezéseivel összehasonlítva sokkal erőteljesebb hatást gyakorol.
