Mennyi vagyont osztanak meg a váló Gyurcsány házaspár? Nézd meg a részleteket!

Gyurcsány Ferenc lemondott minden politikai tisztségéről és visszavonult a közélettől.

A válás, a váltás nem egyszerű dolog, pláne nem több évtizedes házasság után, és különösen nem az Gyurcsány Ferencék esetében. Ilyenkor - ha kiskorú gyerek nevelése, elhelyezése már nem tárgya a válópernek - a tapasztalatok szerint nem is az érzelmi vonal, hanem a közös vagyon megosztása okozhat bonyodalmakat, veszekedéseket, akár egymás befeketítését, a szennyes kiteregetését is. Mivel csak Gyurcsány Ferenc vonult vissza a közélettől, Dobrev Klára nem, az ő további politikai karrierjének árthat egy durva válás. Nagy valószínűséggel a házaspár a színfalak mögött megegyezik majd arról, kinek mi jut a közös vagyonból. Hogy ez a vagyon most, 2025-ben mennyi, azt legfeljebb becsülni tudjuk, hiszen tény, sok minden változott a most már váló házaspár vagyoni helyzetében az elmúlt bő két évtizedben.

Amikor 2003-ban a Gyurcsány-házaspár feltűnt a politikai porondon, Gyurcsány Ferenc a 60. leggazdagabb magyar volt, 3,6 milliárd forintos vagyonnal. Azóta azonban jelentős változások történtek: a legfrissebb adatok szerint idén legalább 17,2 milliárd forintra volt szükség ahhoz, hogy valaki a legtehetősebbek listájára kerüljön. Gyurcsányék cégbirodalma azóta szinte teljesen leépült, és a családi vagyon látható része is drasztikusan csökkent. Ennek ellenére, ha a hétköznapi élet szempontjából nézzük, még mindig bőven van miből gazdálkodniuk.

Gyurcsány Ferenc 2024-re vonatkozó vagyonnyilatkozata alapján három ingatlanban rendelkezik tulajdonrésszel...

Az első egy 50 négyzetméteres pápai társasházi lakóház. Ezt közvetlenül a házasságkötésük után szerezte a volt miniszterelnök, 1995 márciusában. Az aktuális ingatlanpiaci árak szerint a Veszprém vármegyei kisvárosban egy ekkora lakás, állapottól- felszereltségtől függően 22-42 millió forintba kerül. Ez a lakás 1/1 hányadban Gyurcsány Ferenc nevén van.

Gyurcsányék vidéki rezidenciaként Kötcsén tartanak fenn ingatlant, ami egy 267 négyzetméteres családi ház, 3295 négyzetméteres telekkel. A somogyi kis faluban hasonló nagyságú ház kettő szerepel az ingatlanokat értékesítő oldalakon, 250-350 milliós árral, igaz, nagyobb telekkel. A 2009-ben vett ház tulajdonjogának fele Gyurcsányé, fele Dobrevé, így a becslések szerint - ismételten állapottól és felszereltségtől függően - legalább 100-100 millió forintos tulajdonrész esik rájuk fejenként, illetve ennyit kaphatnak a volt házastársak a vagyonmegosztás, illetve a ház értékesítése után.

Budapest II. kerületében egy 161 négyzetméteres társasházi lakás, ugyanekkora terasszal, 50-50 százalékos tulajdonrésszel van Gyurcsányék közös tulajdonában Buda legszebb részén, a Bimbó úton. A vagyonszerzés ideje 2021, igaz, akkor még beépítetlen telekként szerepelt a vagyonnyilatkozatban az ingatlan. Azóta egy hat lakásos társasház épült rajta, a házaspár által a friss vagyonnyilatkozatban szereplő lakás becsült értéke az ingatlanpiaci árak összehasonlítása alapján akár 600 millió forint is lehet.

Bár Gyurcsány friss vagyonnyilatkozatában nem szerepel, a korábbi budapesti házukat sem adták el, a Szemlőhegy utcai házban most Dobrev Klára lakik, s a tulajdonrészben is a feleség osztozik az édesanyjával fele-fele arányban.

A közös vagyon fogalmába beletartoznak az ingatlanok, a különféle értékes berendezési tárgyak, gépjárművek, légi és vízi járművek, valamint a műtárgyak és gyűjtemények - mint például érmek és bélyegek. Ezen kívül ide számítanak a közösen vásárolt értékes tárgyak és ékszerek is. Gyurcsány Ferenc hatályos vagyonnyilatkozata szerint azonban egyetlen ingóság sem található a nyilvántartásban. A politikus nemrégiben eladta 9 éves Skodáját, amelynek vételárát jótékony célokra fordította. Legutóbbi országjárása során bérelt lakóautót használt, és jelenleg nincs saját nevén nyilvántartott gépjármű. Ez nem zárja ki, hogy esetleg bérel vagy lízingel járműveket, de nyilvántartott tulajdonjoga nincs. Gyurcsány Ferenc bankszámláján 46 millió forint található, míg 55 millió forinttal tartozik a banknak, emellett pedig 210 millió forint kölcsönt adott ki.

Húsz évvel ezelőtt, amikor Gyurcsány Ferenc belépett a politikai porondra, egy kiterjedt vállalati hálózatot működtetett, amelyből mára csupán egyetlen cég, az Altus Portfólió Kft. maradt fenn. Az egykor legjelentősebb érdekeltsége, a mosonmagyaróvári Motim timföld- és kádkőgyár, 2016-ban másfél milliárd forintért került értékesítésre. Az Altust Dobrev Klárával közösen birtokolja, de a cég összvagyonának szempontjából ennek már nincs igazán komoly jelentősége. Az Altus vagyona az utóbbi évtized során drámaian csökkent, a korábbi 350 millió forintról mindössze 55 millióra esett vissza, ráadásul érdemi bevételt sem termelt. Az utolsó könyvelt üzleti évben az üzleti eredménye csupán 9,4 millió forintot mutatott.

Horváth László jogász szerint a válóper és a vagyonmegosztás két egymástól különálló jogeset, az egyik a családjog, a másik a vagyonjog körébe tartozik. Lapunknak általánosságban beszélt az ilyenkor felmerülő kérdésekről..

- Ha nincs vagyonjogi megállapodás, az nem gátolhatja meg, nem hátráltathatja egy közös akaraton alapuló válókereset érvényesítését, vagyis vita esetén is el lehet választani a házastársakat. Természetesen egyszerűbb az ügymenet ha a vagyonmegosztásban is megvan a közös döntés. Ellenkező esetben viszont egy hosszabb vagyonmegosztási perre is felkészülhetnek a már volt házastársak, amiben azt kell bizonyítani, ki mit tett bele a közös vagyonba, ki mit hozott, a közös vagyonszerzés során kihez mekkora hányad fűződik. Egy házassági szerződés esetén ez sokkal egyszerűbb, de ilyen okirattal ma Magyarországon csak a házasulandók tíz százaléka sem rendelkezik, sokak szerint a közös életbe vetett bizalmat ássa alá a szerződés. Sajnos a sima, vagyoni viták nélküli válás egyre ritkább, és ez nem annak a függvénye, hogy mekkora vagyonon kell osztozkodni.

A vagyonközösség nem csupán a felhalmozott javakat foglalja magában, hanem a házastársak által közösen vállalt kötelezettségeket és tartozásokat is. Amikor a pár közösen éli meg az életét, minden megszerzett vagyon közösnek számít, és mindkét fél egyenlő mértékben jogosult rá. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közös vagyonba nem tartozik bele az egyik házastárs öröksége, családi ajándékai, valamint az olyan bevételek, mint a szabadalmi díjak vagy jogdíjak, amelyek egyéni alkotásokból származnak. Emellett a személyes értékek, mint például ékszerek vagy órák, szintén nem részei a közös vagyonnak.