A bakcsó, ez a különleges madár, gyakran kapja a "vakvarjú" elnevezést. De vajon miért is hívják így? A válasz a madár jellegzetes megjelenésében és viselkedésében rejlik. A bakcsó hosszú, karcsú testével és nyúlánk nyakával valóban hasonlít a varjúkra, u

A mondóka vakvarjúja, más néven bakcsó, nem a madár látására vonatkozik.

Aligha van olyan magyar gyermek, aki ne találkozott volna a „Csíp, csíp, csóka...” kezdetű mondókával vagy játékos versikével. Sokan talán azt is tudják, hogy a szövegben említett vakvarjú valójában egy különleges madárfajt szimbolizál.

A faj, amelyről szó van, nem más, mint a bakcsó, ez a különleges gémféle, amelyről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldalán találhatunk információkat.

A faj hazánk egyik leggyakoribb gémféléje. Nagy telepeken költ, amennyiben ezeknél kedvezőtlen változások lépnek fel, a fészkelés meghiúsulhat. Szerencsére mára a gémtelepek többsége természetvédelmi terepen található.

Fészkét vékony ágakból építi fel és 3-5 darab tojást rak. A költési idő körülbelül 3 hét, mindkét szülő kotlik, és a fiókák gondozásában a hím is részt vesz.

Leginkább éjszaka aktív, a példányok alkonyati órákban csapatosan repülnek vadászni. Mozdulatlanul várják zsákmányukat, majd hirtelen lecsapnak rá. Kétéltűekkel, halakkal és rovarokkal táplálkoznak.

A vonuló madár március és április táján tér vissza hozzánk, jelezve a tavasz közeledtét. Az őszi migráció általában szeptemberben indul, amikor a madarak Afrika felé veszik az irányt, de az időjárási viszonyok miatt ez a folyamat könnyen késlekedhet vagy módosulhat.