Miközben a horvátok feszülten reagálnak a magyarok tevékenységeire, az ország jövőjéről formálják véleményüket és hozzák meg fontos döntéseiket.

A horvát elnökválasztáson Zoran Milanovic, a jelenlegi elnök, hét kihívóval néz szembe, akik mindannyian próbálják megkérdőjelezni a pozícióját. Milanovicot habitusa és populista megnyilvánulásai miatt sokan a horvát Donald Trumpként emlegetik. A politikai diskurzusban gyakran bírálja az Európai Uniót és a NATO-t, ami miatt legfőbb ellenfele azzal kampányol, hogy Milanovic kivezetné Horvátországot ezekből a szervezetekből. Az év utolsó választása Románia után újabb meglepetéseket tartogathat? Az idő fogja megmondani!

December 29-én, vasárnapra időzítve kerül megrendezésre az idei év utolsó európai választása. Miután Horvátországban a tavaszi előrehozott parlamenti választás, valamint a nyáron lebonyolított európai parlamenti voksolás már megtörtént, most az elnöki tisztség betöltéséről határoznak a választók.

Bár a kutatásokat a jelenlegi, szociálkonzervatív Zoran Milanović irányítja, ez cseppet sem jelenti, hogy könnyű feladat előtt áll a Horvátországban népszerű politikus számára.

Milanovic 2020 óta Horvátország elnöke, azt megelőzően pedig 2016-ig a miniszterelnök volt, amíg a migrációs válság következtében kormánya meg nem bukott.

A horvát köztársasági elnök a magyarhoz hasonlóan inkább reprezentatív funkciókat betöltő, így nem meglepő, hogy tavasszal megpróbálkozott azzal, hogy ő legyen pártja, a Szociáldemokrata Párt (SDP) miniszterelnök-jelöltje - e tervét végül az Alkotmánybíróság fúrta meg, mondván, az államfőnek pártatlannak kell lennie, ennek ellenére végigkampányolta az évet az SDP számára.

Ezért, akárcsak az előző két választás során, Milanovic most is azt hangsúlyozza, hogy ha ő nyeri meg a választásokat, akkor képes lesz ellensúlyozni a jobbközép HDZ vezetője, Andrej Plenkovic miniszterelnök hatalmát, akit a demokrácia aláásójaként jellemez.

A nyugati lapokban sokan a horvát Donald Trumpként emlegetik, pedig politikáját tekintve inkább a szlovák Robert Ficóhoz lehet hasonlítani, hiszen nézeteit tekintve gazdaságilag baloldali, miközben társadalmi kérdésekben inkább konzervatív, ráadásul Ficóhoz hasonlóan enyhén szkeptikus az európai integrációval szemben, ahogy kritikusa az Oroszország elleni szankcióknak és Kijev felfegyverzésének is.

Jelenleg kampányában leginkább az ebben az évben trendivé váló szuverenista, valamint békepárti jelöltként próbálja magát feltüntetni, miközben azzal vádolja a nemrég újabb korrupciós botrányba kerülő HDZ-s kormányt, hogy mindenben kiszolgálja az Európai Bizottságot és a NATO-t, háttérbe szorítva ezzel a horvátok akaratát.

Milanovic legfőbb riválisa a függetlenként megjelenő, de valójában a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) támogatását élvező Dragan Primorac.

A korábban orvosként praktizáló elnökjelölt Milanovic ellentéte: miközben a regnáló elnök olykor Trumphoz hasonlóan meghökkentő, a politika íratlan szabályait és normáit megszegő kijelentéseket tesz, addig Primorac az ilyen helyzeteket próbálja kerülni.

Korábban a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) színeiben tevékenykedett, és a kétezres évek elején oktatásért felelős miniszterként is dolgozott. Azonban miután nem sikerült megvalósítania oktatási reformjait, végül lemondott posztjáról, és a parlamenti mandátumát is visszavonta a párt javára.

Kampánya nem csupán Milanovich karakterének eltérő megközelítésén alapul, hanem a politikai üzeneteiben is markáns ellentétet képez a regnáló elnökkel szemben. Míg Milanovic az Európai Uniót bírálja, Primorac a közösség érdemeit hangsúlyozza, és Plenkovic nyomdokain haladva azt hirdeti, hogy a jelenlegi elnök túlságosan oroszbarát irányvonalat képvisel, amely az országot a nyugati értékek helyett inkább kelet felé orientálná.

A horvát politikai táj az utóbbi évtizedben javarészt a HDZ és az SDP között zajló küzdelem köré épült. Ennek fényében valószínű, hogy a következő választások második fordulójába ismét a két párt által favorizált független jelölt, a jelenlegi elnök, Milanović, valamint a HDZ támogatását élvező Primorac fog bejutni.

A legfrissebb közvélemény-kutatás, amelyet a kampánycsend kezdete előtt publikáltak, azt mutatja, hogy Milanovic 37,2 százalékos támogatottsággal bír, ezzel jelentős előnyre tett szert HDZ-s kihívójával, Primorac-cal szemben, aki csupán 20,4 százalékon áll. A jelenlegi trendek alapján valószínűnek tűnik, hogy a két jelölt a második fordulóban mérheti össze erejét, mivel az első fordulóban kicsi az esély arra, hogy bármelyikük elérje az 50 százalék + 1 szavazatot.

A nyolc indulóból mellettük csupán két másik jelölt rendelkezik kétszámjegyű támogatottsággal: Marija Selak Raspudic, aki korábban filozófusként és újságíróként tevékenykedett, a HDZ-t pedig éles kritikával illeti, valamint az újbaloldali Avana Kekin. Jelenlegi támogatottságuk 10,6, illetve 10,2 százalékra rúg.

Az utóbbi időszakban jelentős változások figyelhetők meg a kampányokban: Selak Raspudic a HDZ szavazói felé egyre inkább azt igyekszik hangsúlyozni, hogy a párt által támogatott Primorac helyett ő rendelkezik jobb esélyekkel a második fordulóban Milanovic ellen. Ezzel szemben Kekin, aki korábban a zöld ügyek, a korrupcióellenesség és a jó állami egészségügy ígéreteivel vonzotta a választókat, most inkább magyarázkodásra kényszerül, mivel férjét korrupcióval vádolják.

Az újbaloldali jelölt azzal védekezik, hogy szerinte a horvát politikai elit összefogott ellene, amiért rámutatott a kormány és a maffia közötti kapcsolatra, a botrányok szerinte pedig légből kapottak, és mindössze arra használják, hogy lejárassák őt és a pártot.