Negyedik éjszakája zajlik a tüntetéseknek Grúziában, ahol a lakosság egyre bátrabban fejezi ki véleményét. Érdekes módon a grúz államfő a szakszervezetek és a demonstrálók oldalára állt, ezzel új dimenziót adva az eseményeknek. Az emberek hangja egyre erő

Az ország tisztviselői szerint legalább 44 ember került kórházba a rendőrség és a tüntetők közötti egyre erőszakosabb összecsapásokban, miközben Szalome Zurabisvili elnök kijelentette, hogy nem fog lemondani, amikor lejár a hivatali ideje.

Grúziában már negyedik estéje zajlanak a demonstrációk, amelyeket a kormány azon határozata váltott ki, hogy felfüggeszti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat. A tüntetők elszántsága és eltökéltsége éjjelente egyre inkább megmutatkozik az utcákon.

Az ország hivatalos forrásai szerint legalább 44 személyt kellett kórházi ellátásban részesíteni a folyamatosan fokozódó erőszakos tüntetések következtében.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint 27 tüntetőt, 16 rendőrt és egy újságírót vittek kórházi ellátásra.

A fővárosban, Tbilisziben, a parlament előtt összegyűlt több tízezer tüntető kövekkel és petárdákkal dobálta a rendőröket.

A rendfenntartók vízágyúkat, könnygázt és paprikaspray-t alkalmaztak a tömeg szétoszlatására.

Irakli Kobakidze miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jogszabályok bármilyen megsértése esetén a törvény szigorú következményekkel fog járni.

"Azok a politikusok sem fogják elkerülni a felelősségre vonást, akik irodáikban rejtőzködnek, és erőszakos csoportjaik tagjait súlyos büntetésnek áldozzák fel," mondta egy vasárnapi tájékoztatón.

Kitartott emellett, hogy Grúzia európai integrációja folytatódik, és nem tapasztalható megállás.

"Ami biztosan nem elfogadható számunkra, az a szégyenletes és megalázó zsarolás, amely lényegében komoly gátat jelentett országunk európai integrációs törekvéseiben," hangsúlyozta a miniszterelnök.

Itt van egy egyedibb megfogalmazás a "vitatott parlamenti választások" kifejezésre: "Választási eredmények körüli viták és ellentmondások"

A zavargások négy nappal ezelőtt kezdődtek, amikor a populista Grúz Álom párt vezette kormány bejelentette, hogy legalább 2028-ig felfüggeszti az uniós csatlakozási tárgyalásokat.

Ez a szöveg reagálás volt az Európai Parlament által megfogalmazott állásfoglalásra, amely kritikát fogalmazott meg az október 26-i parlamenti választásokkal kapcsolatban. E választások során a Grúz Álom párt újra megszerezte mandátumát, azonban az EU véleménye szerint ezek a választások nem feleltek meg a szabad és tisztességes eljárások követelményeinek.

Az állásfoglalás szerint a választások a grúziai demokrácia folyamatos visszafejlődésének újabb megnyilvánulását jelentették, "amelyért teljes mértékben a kormányzó Grúz Álom párt a felelős".

A nemzetközi megfigyelők jelentése alapján a választások során erőszakos cselekmények, megvesztegetési kísérletek és kettős szavazások zajlottak, ami arra ösztönözte néhány uniós képviselőt, hogy sürgősen új választások kiírását indítványozza.

Vasárnap Kaja Kallas, az Európai Unió külpolitikai vezetője, valamint Marta Kos, a bővítési biztos, közös nyilatkozatot tettek közzé a tagsági tárgyalások felfüggesztéséről hozott döntésükről.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ez a bejelentés jelentős eltérést mutat a korábbi grúz kormány politikájától, valamint a grúz nép nagy többségének európai irányú ambícióitól, ahogyan azt Grúzia alkotmánya is megerősíti.

Az Európai Unió 2023 decemberében nyújtotta át Grúziának a tagjelölti státuszt, ám ezt a lehetőséget egy feltételhez kötötte: az országnak teljesítenie kell a közösség ajánlásait. Azonban Brüsszel az év elején felfüggesztette a folyamatot, miután Grúzia elfogadta a vitatott "külföldi befolyásról" szóló jogszabályt. Az EU álláspontja szerint ez a lépés veszélyezteti a demokratikus szabadságjogokat és a jogállamiságot.

A grúz álom politikai irányvonalát egyre gyakrabban érik kritikák, amelyek szerint a párt egyre inkább tekintélyelvűvé válik, és Moszkva befolyása alatt áll. A közelmúltban olyan jogszabályokat vezettek be, amelyek párhuzamba állíthatók a Kreml által alkalmazott intézkedésekkel, melyek a szólásszabadság és az LMBTQ-jogok korlátozására irányulnak.

Eközben Kobakidze azt mondta, hogy Szalome Zurabisvhili elnöknek meg kell válnia posztjáról, amikor mandátuma a hónap végén lejár.

Az EU-párti államfő kijelentette, hogy a tüntetők támogatására marad, és azt állítja, hogy az "illegitim" kormánynak nincs hatásköre utódjának kiválasztására.

Az Euronewsnak nyújtott interjújában Zurabisvili kiemelte, hogy a Grúziában tapasztalható demonstrációk nagysága páratlan jelenség, különösen amiatt, hogy a megmozdulások Tbiliszin kívül, a politikai központon túl is kiterjedtek.

"Minden egyes nappal egyre többen sétálnak az utcákon. Ami még ennél is lényegesebb, az az, hogy az országban fokozódik a valódi elégedetlenség. Az állami intézményeknél, ahol az emberek vagy lemondanak, vagy tiltakozó akciókat szerveznek, vagy petíciókat írnak alá," fogalmazta meg véleményét.

"Jelenleg egy rendkívül új helyzettel nézünk szembe, amelynek geopolitikai jelentősége is van. Oroszország, amely az utóbbi két és fél évben nem tudta legyőzni Ukrajnát, most az Európai Uniót próbálja befolyásolni egyfajta választási háború révén. Ezt a jelenséget bátran nevezhetjük választási háborúnak. Grúziában már tapasztalhattuk ennek a háborúnak a megnyilvánulásait, míg mi most alkotmányos módszerekkel küzdünk ellene" — nyilatkozta az államfő, reagálva arra, hogy Oroszország állítólag beavatkozott a választásokba, lehetővé téve ezzel a Grúz Álom hatalmon maradását.

"Romániában is hasonló választási konfliktusok zajlanak, és Moldovában is megfigyelhetjük ezt a helyzetet. Ez mind része Oroszország stratégiájának," tette hozzá.