Az orvosbérek körüli diszkusszió továbbra is éles és megoldatlan, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) álláspontja szerint a túlórázó orvosok kulcsszerepet játszanak a rendszer fenntartásában és működőképességének megőrzésében.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) reagált Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár kijelentésére, amely szerint a szervezet által alkalmazott módszertan az orvosok jövedelmének megállapítására megalapozatlan és megtévesztő. A MOK álláspontja szerint a politikus kommunikációja manipuláló, mivel az átlagbérek említése figyelmen kívül hagyja, hogy azok az orvosok, akik a bértáblánál magasabb jövedelemre tesznek szert, általában több munkát és energiát fektetnek be. Ezt a véleményt a MOK a közösségi média platformján is megosztotta.
Ahogyan már említettük, az államtitkár korábban kijelentette, hogy a béremelések következtében az orvosok bruttó átlagkeresete már túllépte a kétmillió forintos határt. Ezzel szemben a kamara véleménye szerint ez az állítás nem állja meg a helyét. Közölték, hogy heti 40 órás munkavégzéssel a kollégáik nettó jövedelme csupán 1 millió forint körüli, ami bruttó értékben mindössze körülbelül 1,5 millió forintot jelent, tehát messze elmarad az államtitkár által említett összegtől.
Takács véleménye szerint a megadott összeg csupán az alapilletményt tükrözi, és nem tartalmazza a mozgó bérelemeket, ügyeleti díjakat, pótlékokat, valamint egyéb juttatásokat. Szakmai szempontból kifogásolja, hogy a szervezet miért hagyja figyelmen kívül ezeket a tényezőket, amikor a korábbi évek átlagkeresetével és a nemzetgazdasági átlaggal hasonlítják össze az egészségügyi szektor dolgozóinak jövedelmét.
Az államtitkár kifejezte értetlenségét a kamara vitatkozása kapcsán, mivel az orvosbérek meghatározásának módszere évek óta változatlan. Véleménye szerint a tőlük kapott információkat félrevezető módon használják fel, amelyekhez korábban megalapozott szakmai javaslatok kidolgozása érdekében kértek hozzáférést.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) legújabb ajánlásában arra kéri a döntéshozókat, hogy tegyék nyilvánossá az orvosok jövedelmi adatait, mivel ez segíthet a részletek tisztázásában. Az eddigi információk szerint a rendszerben elvileg 40 ezer orvos tevékenykedik, azonban csupán ötezer esetében bizonyították, hogy a heti 40 óránál több munkával elért jövedelmük meghaladja a kétmillió forintot. A fennmaradó 35 ezer orvosról vagy nincsenek elérhető adatok, vagy a jövedelmük nem éri el ezt az összeget.
Ebből származik, és hirdették meg az egész országban, hogy az orvosi átlagfizetés eléri a 2 millió forintot.
- írták. Megjegyezték, átlaggal kampányolni a bérek esetében kifejezetten manipulatív, az egészségügyben pedig különösen az, akár orvosokról, akár szakdolgozókról van szó, mivel aki a bértáblánál többet kap, az többet is dolgozik. Példaként említették, hogy havi 5 ügyelettel már másfél állásnyi munkaidőt teljesít egy orvos, amit a családjától vesz el, 3-6 ezer forint közötti nettó órabérért.
Azt, hogy körülbelül 8000 orvos rengeteg önkéntes többletmunkával víz felett tartja a fekvőbeteg ellátást, nem korrekt arra használni, hogy az orvosok bérviszonyairól manipulatív kommunikációt folytasson
- közölték. Hozzátették, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus során egyetlen olyan intézkedés sem született, amely az orvosi bérek fenntarthatóságát garantálná, sőt, az erre vonatkozó írásos ígéretek is csupán papíron maradtak.
A megtévesztéssel kapcsolatos vádakra reagálva a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselői hangsúlyozták, hogy független szervezetként működnek, tagjaik és vezetőik között különféle világnézetű és pártszimpatizáns személyek találhatók. Emlékeztették az államtitkárt arra, hogy a rendszerváltás után a jogalkotó célja éppen az volt, hogy létrehozza a kamarákat, amelyek feladata, hogy "védelmezzék a hivatás méltóságát és tisztaságát". Ennek megfelelően a szakpolitikai kérdésekben való állásfoglalás a törvény által rájuk ruházott kötelezettség, és arra kérték az államtitkárt, hogy ezt a tényt tartsa tiszteletben.