Nem is olyan régen, szinte elképzelhetetlen volt, de mára már valósággá vált: Kína segíthet Európa megmentésében.
Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet elemzője rámutatott, hogy az Európai Bizottság csekkfüzet-diplomáciával kapcsolatos kísérletei eredménytelennek bizonyultak, és nincs alternatív terv. Szerinte Donald Trump 20 százalékos vámemelései drámai következményekkel járhatnak az európai kereskedelem szempontjából, és az Európai Unió válaszlépései, mint például a bosszúvámok, még súlyosabb válságot idézhetnének elő. Fél évvel ezelőtt talán elképzelhetetlennek tűnt, de a legfrissebb fejlemények alapján most már egyértelmű, hogy Kína lehet a megoldás kulcsa az európai gazdaság számára.
Révész Béla Ákos véleménye szerint az Európai Bizottság egyetlen, a vámháború megelőzésére irányuló stratégiája kudarcot vallott, ezt a megközelítést pedig "csekkfüzet-diplomáciának" nevezi.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lényegében megpróbálta lemásolni elődje, Jean-Claude Juncker 2018-as stratégiáját, amikor Donald Trump első ciklusa alatt hasonló vámfenyegetéseket tett. Juncker abban az évben egyetlen nap leforgása alatt sikeresen visszavonta ezeket a fenyegetéseket a Fehér Házzal folytatott tárgyalások révén, cserébe pedig azt ígérte, hogy az Európai Unió jelentősen megnöveli a szójabab és a cseppfolyósított földgáz vásárlását az Egyesült Államoktól. Ezt a párhuzamot emelte ki a Makronóm Intézet elemzője.
Hasonlóra készült Ursula von der Leyen is. A terv szerint az EU elfogadja Trump javaslatát, és az eddigieknél sokkal több LNG-t vásárol a jövőben, mint eddig - cserébe Trump nem vet ki extravámokat, a kereskedelem pedig a megszokott mederben zajlik tovább.
- fogalmazott Révész. A szakértő véleménye szerint Trump áprilisban bejelentett 20%-os vámemelései súlyos következményekkel járhatnak Európa számára, miközben Brüsszelnek nemcsak válasza, hanem hatékony fellépése sincs a helyzet kezelésére.
A szakértő kiemeli, hogy az Európai Unió a vámháború küszöbére jutott anélkül, hogy valós tárgyalások zajlottak volna. Maroš Šefčovič, az uniós kereskedelmi biztos, kétszer is ellátogatott az Egyesült Államokba, ám ezek a találkozók sajnos nem hoztak kézzelfogható eredményeket. Április 2-án például életbe léptek a 25%-os vámok az európai autókra, ami tovább fokozza a feszültséget.
Az Európai Unió vámháborúba torkolló helyzete részben annak köszönhető, hogy a kereskedelemért felelős vezetők, élükön Ursula von der Leyennel, már a tárgyalások kezdetén megrekedtek, és nem tettek semmiféle lépést a helyzet javítása érdekében.
- fogalmazott az elemző, aki szerint a "valódi problémát maga Trump okozta, aki egyáltalán nem hajlandó kommunikálni az Európai Unió Brüsszel által megtestesített, centralizált célokat valló hatalomgyakorlóival". Ehelyett a tagállamok vezetőivel külön-külön tárgyal.
Az amerikai elnök többször is kifejezte, hogy a multilaterális megközelítések helyett inkább a kétoldalú kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Miközben külön tárgyalásokat folytatott Németország, Franciaország, Olaszország és Magyarország vezetőivel, Von der Leyen már azt is jelezte, hogy nem kíván telefonon beszélni vele.
Trump hátat fordít Brüsszelnek.
- Hangsúlyozta az elemző, megjegyezve, hogy bár az USA külügyminisztere "kellemes és barátságos beszélgetést folytat Szijjártó Péterrel", az Európai Parlament elnökének meghívására nem reagál. Ez talán arra utal, hogy a nemzetállamok szerepe egyre inkább megerősödik.
Révész véleménye szerint az Európai Bizottság tévedett, amikor nem reagált időben az Egyesült Államokból érkező jelzésekre.
A Fehér Ház üzenete a kölcsönös vámokkal kapcsolatban nem csupán egy egyszerű kérés volt. Az Európai Bizottságnak azonnali intézkedéseket kellett volna hoznia az amerikai termékek, különösen a járművek vámjaik csökkentésére.
Ehelyett az EU továbbra is ideológiai alapon közelített a kérdéshez". Az új vámokra érkező nemzetközi és hazai rekaciókat percről-percre követjük, az újdonságokat ide kattintva tudja követni.
Az elemző véleménye alapján a jelenlegi szituációban három különböző jövőbeli lehetőség körvonalazódik:
"A legnagyobb tévedés, amit Brüsszel elkövethet, a bosszúvámok bevezetése lenne. Ezt a szakértők szerint már fontolgatják" – figyelmeztetett egy szakértő. Von der Leyen már utalásokat tett arra, hogy az EU kész válaszlépéseket tenni, ami tovább súlyosbíthatja a kereskedelmi feszültségeket.
Révész szerint ez az irányvonal katasztrofális következményekkel járna.
Amennyiben ezt a lehetőséget választja, elengedhetetlen, hogy alapjaiban átformálja Kínával kapcsolatos megközelítését. A kereskedelmi konfliktus, amely Peking és az EU között kibontakozott, valójában az unió által bevezetett extravámokkal indult az elektromos járművek terén.
Az elemző szerint a jelenlegi helyzetben paradox módon Kína jelentheti a kiutat az európai gazdaság számára. A Trump által bejelentett 34 százalékos kínai vámok miatt az ázsiai ország más piacokat fog keresni termékei számára - elsősorban Európát.
Az Európai Bizottság számára elengedhetetlen lenne, hogy sürgősen felülvizsgálja Kínával való kapcsolatát, és átfogó kereskedelmi, befektetési és gazdasági megállapodásokat alakítson ki ezzel a kulcsfontosságú partnerrel.
- javasolja a szakértő. Ez különösen lényeges, mivel az európai termékek is fel fognak halmozódni az amerikai piac részleges elvonásával, ahogyan azt a kínai áruk esetében is tapasztalhattuk.
Révész Béla Ákos elemzése végén arra figyelmeztet, hogy "még fél évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt az, ami most valósággá vált: Kína lehet az, aki megmenti az Európai Unió kereskedelmét. Az EU külgazdasági stratégiájában is kulcsszerepet kellene kapnia ennek az együttműködésnek. Ha Brüsszel más irányba tereli a lépéseit, akkor nem más, mint az európai gazdaság mélyebb válságába sodorja saját magát."
