New York Times-elemzés: Románia árnyékában a fasiszta és kommunista örökség Románia történelme bonyolult és ellentmondásos, hiszen a fasiszta és kommunista rezsimek nyomai még ma is érezhetőek a társadalomban. Az ország politikai és gazdasági fejlődése f

A mai Magyarországon a szélsőséges nacionalizmus már a domináló szellemi irányzat részévé vált. Még a közterületek elnevezése is problémás, hiszen sok esetben a '30-as és '40-es évek fasiszta eszméinek örökségét őrzik.

Georgescu elnökválasztási győzelme rávilágít arra, hogy mennyi román hajlik arra, hogy elfeledje országának náci múltját - idézi a szakértőket Andrew Higgins, a New York Times kelet-európai tudósítója, aki Bukarestben próbálta feltárni, mi állhatott az ultranacionalista politikus váratlan első fordulós diadala mögött.

A bukaresti városi tanács egyik tagja, Diana Mardarovici, rávilágít arra, hogy sokan féltik nemzeti identitásukat attól, hogy elismerjék: olyan személyek, akiket hősként tisztelnek, valójában háborús bűnösök voltak. Mardarovici saját tapasztalatait osztotta meg, amikor felvetette, hogy a főváros központjában lévő egyik utca ne a vitatott múltú Vulcanescu nevét viselje, aki antiszemitizmus miatt lett elítélve. Javaslata azonban soha nem jutott el a szavazásig, ami jól tükrözi a téma körüli érzékeny és bonyolult diskurzusokat. De erről majd később, a végén.