Parászka Boróka: A várandós nők megalázása és a család intézményének aláásása A várandós nők megbecsülésének hiánya és a családi struktúrák gyengítése egyre fontosabb társadalmi kérdésekké válnak napjainkban. Boróka Parászka írása rávilágít arra, hogy a
A titokban várandós nőkről készült fotók versenyeztetése nem csupán egy olcsó politikai marketingfogás, hanem egy egészen aggasztó jelenség, amely képes feléleszteni a polarizált társadalmi diskurzusokat. Ezek a képek nem csupán a politikai rivalizálás eszközei, hanem a magánélet megsértését és a családi biztonságot is veszélyeztethetik. A látszólag ártalmatlan ötlet mögött egy mélyebb, sötétebb trend húzódik meg, amely a személyes határok tiszteletének hiányát tükrözi. Az ilyen jellegű provokációk nem csupán a közvélemény manipulálására szolgálnak, hanem egyfajta morális válságot is jeleznek, ahol a magánélet védelme és a tisztelet elhalványul. A kérdés már nem csupán az, hogy mit szabad megörökíteni, hanem az is, hogy milyen következményekkel járhat mindez a társadalom számára.
Rövid időn belül elérte a közvéleményt a várandós szépségverseny híre, amelynek hivatalos célja, hogy erősítse a gyermeket váró nők önbizalmát és ösztönözze a gyermekvállalás iránti kedvet. Azonban a valódi, rejtett szándékot mindannyian ismerjük: a "családvédelem" manapság az egyik legnépszerűbb politikai branding, és nem mellesleg a legjövedelmezőbb is. Ki merne megkérdőjelezni, hogy a családok biztonsága és jóléte a legfontosabb? Az, aki ezt a küldetést vállalja, elengedhetetlen szereplője a politikai színtérnek.
Az olyan kényelmetlen kérdéseket pedig, hogy mit tekintünk családnak, mit jelent valójában a családvédelem, családpolitika, intézményes infrastruktúra, jogi környezet a "családvédelem" mögött - söpörjük félre. A dilemmázókról, részleteket feszegetőkről, rákérdezőkről nagyon egyszerű bebizonyítani, hogy valójában sötétben bujkáló óvodásátoperáló, családellenes rémek. Az adatokat pedig, amelyek szerint a fellobogózott, évek óta harsogott családvédelem ellenére is romlanak a születési statisztikák - egyszerűen hagyjuk figyelmen kívül.
Mióta a magyar kormány a családvédelem zászlaja alatt próbálja népszerűsíteni magát, és mintha ez lenne a legfontosabb politikai termékük, a viták folyamatosan visszatérnek, különböző formákban. A népesedési statisztikák azonban, bármennyire is próbálkoznak, folyamatosan romlanak. Rémisztő lehet a gondolat, de talán el kellene fogadnunk, hogy a családvédelem nem feltétlenül egyenlő a születendő gyermekek számának emelkedésével. Lehet, hogy nem a népesedési trendek ellen kellene politikai stratégiákat kidolgozni, hanem inkább tudomásul venni azokat, és azokra reagálni. Az ilyen bonyolult kérdések megvitatására azonban a magyar társadalom még nem áll készen.
Jelenleg egy olyan szakaszban vagyunk, ahol a piros-fehér-zöld szalaggal díszített női test kérdései felmerülnek: vajon mennyire hordoz magában nemzeti és családvédelmi üzenetet? Hatással van ez a peteérésre és a beágyazódás folyamatára? Emellett fontos megvizsgálni, hogy milyen szerepet játszik a gyermekágyi depresszió, a striák, a visszerek, valamint a szülés és a gyermeknevelés következtében fellépő munkanélküliség, alulfizetettség és marginalizálás kezelésében és kompenzálásában.
Kétféle válasz létezik számunkra. Az egyik az, hogy „igen, igen, igen!”, míg a másik az, hogy „nem, nem, nem!”. Az igenpártiak úgy vélik, hogy a hatalom, a dicsőség és különösen az ország sorsa azé, aki ügyesen és ízlésesen öleli körbe a női szépséget. Kőmíves Kelemenné újragondolva. A nempártiak viszont, vérmérsékletük szerint, hol nevetgélnek, hol pedig dühöngenek a helyzeten – ám sajnos adósok maradnak a női érdekvédelem megszervezésével és fenntartásával. Sőt, azzal is, hogy figyelmeztessenek minket, merre haladunk valójában.
Valójában két ország már jócskán előttünk tart, mind pozitív, mind pedig figyelmeztető példákkal szolgálva.
