Különleges időszak előtt állunk: a történelem során először tapasztalhatunk meg egy olyan hatalmas beruházási hullámot, amely radikálisan átalakítja az infrastrukturális tájat. Az előttünk álló fejlődési lehetőségek valósággal forradalmasítják majd a jövő

A következő negyed évszázad infrastrukturális beruházási szükségletei soha nem látott mértékben fognak növekedni, különösen a feltörekvő gazdaságokban. Sean Kidney, a Climate Bonds Initiative vezérigazgatója a párizsi OECD konferencián hangsúlyozta, hogy a tőkepiac nem szenved hiányt, hanem a megfelelő, banki szempontból életképes projektek hiányzik. Kiemelte, hogy a klímavédelmi célok elérése érdekében drámai mértékű infrastruktúra-fejlesztés szükséges, különösen az energia- és közlekedési szektorokban. Kritikát fogalmazott meg a hitelminősítők elavult megközelítése ellen, és sürgette az engedélyezési folyamatok egyszerűsítését. Szerinte a befektetők már készen állnak, most pedig a megvalósítás ideje következik.

Az előttünk álló 25 év infrastrukturális beruházásai példátlan léptékűek lesznek. Ez lesz a világtörténelem legnagyobb tőkeberuházási ciklusa - ha jól csináljuk

"Egyedivé kell tennünk ezt a szöveget" - ezzel a figyelemfelkeltő megjegyzéssel indította előadását Sean Kidney, a Climate Bonds Initiative vezetője az OECD csütörtöki konferenciáján.

Kidney hangsúlyozta, hogy a beruházási igények döntő többsége, körülbelül 70 százaléka a feltörekvő piacokon mutatkozik meg, ám az intézményi befektetők eszközallokációja jelenleg nem tükrözi ezt a valóságot. Szerinte sürgető szükség van a helyzet megváltoztatására.

A példák között megemlítette, hogy a klímacélok megvalósításához a globális villamosítás szintjét 2050-ig a négyszeresére kell emelni. "A legnagyobb problémát nem a termelés jelenti, hiszen ezt már majdnem sikerült megoldanunk – ahogy a Nemzetközi Energiaügynökség is hangsúlyozta, az elmúlt két évben a villamosenergia-termelés éves beruházásainak több mint 90 százaléka tiszta energiaforrásokból származott" – tette hozzá.

Jelenleg a villamosenergia-hálózatok és az átviteli rendszerek gyengeségei képezik a legnagyobb akadályt.

Ezek fejlesztése szerinte globálisan komoly tervezési kihívásokkal néz szembe. A közlekedési ágazatban drámai reformokra van szükség: például a hajózás területén az üzemanyagok váltása kiemelkedő fontosságú, ahol az ammóniaalapú alternatívák bevezetését sürgette. A hidrogéntermelésre való áttérés kapcsán így fogalmazott:

A zöld hidrogén capex-probléma - nagyon magas tőkeköltség, viszonylag alacsony működési költség.

Kidney külön hangsúlyozta a városi fejlesztések fontosságát. Véleménye szerint a feltörekvő piacok közlekedési infrastruktúrája, mint például a bogotái metróvonal, drámai lemaradásban van.

Szerinte az ilyen típusú fejlesztések elhanyagolása nem csupán a lakosság életminőségét csökkenti, hanem a termelékenységet és a gazdasági növekedést is jelentősen hátráltatja. Különösen aggasztó, hogy Bogotában már egy évszázada tart a tervezgetés és a fejlesztésekről folytatott diskurzus, azonban konkrét eredmények nélkül.

Rámutatott arra, hogy az infrastrukturális beruházások során hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a társadalmi és humán tényezőket, mint például a munkaerőpiac kihívásait és a készségek hiányát. "Az oktatás egyenlő az infrastruktúrával" - hangsúlyozta. Véleménye szerint ezek a tényezők elengedhetetlenek a valódi gazdasági növekedés eléréséhez.

Kidney szerint jó hír, hogy a világban bőségesen rendelkezésre áll a tőke. "Nem a tőke hiányzik, hanem a megfelelő projektek, amelyekbe befektetni lehet." Mint mondta, a II. világháború óta a világ "elképesztően sikeres volt a tőkefelhalmozásban", és a megtakarítási alapok mindenhol - még Dél-Szudánban is - jelen vannak. A fő kérdés, hogyan lehet ezeket a tőkéket hatékonyan munkára fogni.

A tőke jelentős része jelenleg a fejlett országok irányába áramlik, miközben a jövőbeni beruházási szükségletek háromnegyede a feltörekvő piacokon jelentkezik. Kidney rámutatott arra, hogy ez a helyzet hozamkiegyensúlyozatlanságot eredményez, amelynek kezelése elengedhetetlen. A befektetők részéről van érdeklődés, azonban a megfelelő, biztonságos és bankképes projektportfólió hiánya gátolja a folyamatot. Például az indiai szuverén kötvényeket világszerte senki sem tekinti valódi kockázatúnak, mégis csak BBB- minősítést kapnak.

Kritikájában kifejtette, hogy a hitelminősítő ügynökségek elavult és nem megfelelő modellekre támaszkodnak. "Az egy főre jutó GDP továbbra is a legfőbb mutató számukra, ám ez a megközelítés teljesen elavult és irreleváns a jelenlegi helyzetben" – hangsúlyozta Kidney. Szerinte ennek következtében a feltörekvő piacok tőkeköltsége mesterségesen magasra rúg, ami gátolja a gazdasági fejlődést. Kiemelte, hogy a megfelelő elemzési keretek hiánya miatt a befektetők komoly lehetőségeket hagynak figyelmen kívül. Hozzátette:

A globális pénzügyi rendszer jelentős mértékben elmozdítja a hangsúlyt az amerikai eszközök és a dollár felé, ami egy mélyen gyökerező strukturális problémát jelez.

- hangoztatta, ugyanakkor utalva arra, hogy Donald Trump amerikai elnök vámháborúja jelentős hatással volt a helyzetre. Ahogy korábban említettük, az euró és az európai tőkepiacok, valamint a kötvények vonzereje is megnőtt, mióta a Fehér Ház politikája kiszámíthatatlanná vált.

Ennek ellenére megjegyezte, hogy a zöld, fenntartható és társadalmi célú kötvények piaca rendkívüli ütemben növekszik. "Ezen a héten valószínűleg átlépjük a 6000 milliárd dolláros kibocsátási értéket - tíz évvel ezelőtt ez a szám még csupán kétmilliárd volt." Kidney hangsúlyozta, hogy a piac fejlődése nem csupán a bolygó megóvásának szándékából fakad, hanem azért is, mert ezek az eszközök alacsony volatilitással rendelkeznek, és a másodpiacon is kiemelkedően teljesítenek.

Alapvetően a zöldítés nem csupán szép szavakra épül, hanem valódi pénzügyi előnyöket is kínál. A befektetések növekedése mögött tehát nemcsak politikai retorika áll, hanem kézzelfogható gazdasági racionalitás is.

A beszéd végén három fő üzenetet emelt ki:

"A közlekedési fejlesztések költségeinek egy része a szomszédos ingatlanok értéknövekedéséből származhatna – ezt már Tokió és Hongkong sikeresen demonstrálta" - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Kidney az OECD konferenciáján zárásként így fogalmazott: "Amikor a befektetők észlelik, hogy egy projekt valódi potenciállal bír, és mögötte stabil fejlesztési banki támogatás áll, akkor az érdeklődés garantált. A kereslet nem a probléma forrása - minden a megvalósítás minőségén múlik."

Kiemelte, hogy optimistán tekint a jövőbe, és bízik benne, hogy néhány év múlva, amikor ismét ellátogat Bogotába, nem csupán egy impozáns repülőtér fogja fogadni, hanem egy működő metróhálózat is. "Bízom benne, hogy nem kell újabb évszázadot várnunk erre a fejlődésre."