Pert veszített az Belügyminisztérium az első fokon; a tárca álláspontja szerint Takács Péter nyilatkozata félreérthető volt.
Az egészségügyi államtitkár olyan pontatlan volt minisztériuma szerint, hogy 70-80 dokumentumról beszélt, miközben csak két ilyen létezik.
A K-Monitor jogi lépéseket tesz annak érdekében, hogy megszerezze a Belügyminisztériumtól annak a 70-80 döntéselőkészítő anyagnak a listáját, amelyet a Boston Consulting Group állított össze a tárca számára, több száz millió forint ellenében. "Ezek az anyagok titkosak, mert döntéselőkészítő jellegűek, és számos olyan információt tartalmaznak, amelyeket a kormány nem kíván nyilvánosságra hozni. Ezek potenciálisan alkalmasak arra, hogy feszültséget keltsenek az állampolgárok körében" - nyilatkozta Takács Péter, az egészségügyi államtitkár áprilisban a Partizán című műsorban.
Az anyagokat még 2020-ban rendelte meg a tárca, tavaly a K-Monitor nem csak a listát, de magukat a dokumentumokat is próbálta kiperelni. A Kúria azonban felülbírálta a másodfokon eljáró bíróság - K-Monitorra nézve kedvező - ítéletét, így eldőlt, hogy 2030-ig nem ismerheti meg a nyilvánosság a Stratégiai és komplex átalakítási tervek kidolgozása az egészségügyi ágazatban című több száz oldalas reformtervezetet.
A legújabb per júliusi tárgyalására tanúként idézték be Takács Pétert, aki azonban nem jelent meg, mivel azt állította, hogy nem kapta meg az idézést. A bíróság végül a K-Monitor javára döntött, és az ítélet értelmében a Belügyminisztériumnak kötelezően nyilvánosságra kell hoznia azokat a tanulmányokat és szakértői anyagokat, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd a BM az egészségügyi rendszer vagy annak egyes területeinek állapotáról és átalakításáról készített 2020 óta. A dokumentumok listáján fel kell tüntetni a tanulmányok tárgyát, elkészítésük időpontját és szerzőjüket is - számolt be erről a 24.hu.
A tárca fellebbezett az ítélet ellen, állításuk szerint a K-Monitor adatigénylésének megfelelő dokumentum összesen két darab van, a bíróság pedig "egyoldalúan, pusztán következtetés útján" értelmezte úgy az államtitkár szavait, mintha több tucatnyi ilyen lenne. Mint írják, azáltal, hogy az államtitkár az utcán adott interjút, "nem pontosan megfogalmazott, általános jellegű, s így félreérthető" nyilatkozatot tett. "Mert egy tanulmány adott esetben döntéselőkészítő jelleggel bír, attól még az (akárcsak pontatlanul) döntéselőkészítőnek nevezett egyéb anyagok (pl. akár egy email üzenet) nem válnak létező tanulmánnyá, vagy szakértői anyaggá" - tették hozzá.
Nehezményezték azt is, hogy Takácsot nem hallgatták meg tanúként, szerintük az államtitkár egyértelműen cáfolhatta volna a K-Monitor állításait. De fellebbezésük szövege szerint "erre az elsőfokú bíróság nem adott lehetőséget, amivel meggátolta, hogy dr. Takács Péter államtitkár nyilatkozatának a valós tartalma, s így a valós tények megállapításra kerülhessenek". A per novemberben, másodfokon folytatódik.
