Rejtélyes emberi maradványokra bukkantak a tenger mélyén | 24.hu

Egy újonnan közzétett kutatás szerint egy gyenyiszovai emberhez köthető az a régi állkapocstöredék, amelyet Tajvannál, a tenger mélyéről hoztak a felszínre – számol be róla a The Guardian. Ez a felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk titokzatos ősi rokonunk megjelenésének és földrajzi eloszlásának rejtelmeibe.

A fosszíliát a Tajvan előtti Penghu-csatornában találták meg halászok.

Ez a felfedezés az eddigi legkomplexebb fosszíliának számít, amelyet genetikailag gyenyiszovaiként azonosítottak.

A legalább tízezer éves régészeti lelet egy férfi maradványait rejti, amelyek impozáns állkapocsa és masszív őrlőfogai révén mesélnek az egykori emberi életről és táplálkozási szokásokról.

Enrico Cappellini, a Koppenhágai Egyetem kutatója és csapatának tagja úgy véli, hogy a gyenyiszovai emberek megjelenése rendkívül titokzatos. Jelenleg mindössze néhány fosszíliájuk ismert, amelyek többsége az orosz Gyenyiszova-barlang területéről származik.

A közelmúltban egy tibeti állkapocs kezdte el kitölteni a kép hiányzó elemeit, a most bemutatott lelet pedig segíthet további részleteket megismerni. "Természetesen jó lenne, ha lenne koponyából és a csontváz többi részéből, de ez is előrelépés" - mondta Cappellini.

A fosszília egy olyan korba nyúlik vissza, amely a jégkorszakok egyikének időszakára, körülbelül 10-70 vagy 130-190 ezer évvel ezelőttre tehető, amikor a csatorna szintje éppen a tengerszint felett helyezkedett el. Bár a kutatóknak nem volt lehetőségük közvetlen DNS-t kinyerni a mintából, sikerült azonosítaniuk olyan fehérjéket, amelyek szekvenálásával a maradványokat egyértelműen a gyenyiszovaikhoz tudták kapcsolni.

A gyenyiszovai emberek egy időszakban a neandervölgyiek és a modern Homo sapiens mellett éltek, így különleges részét képezik az emberi evolúció történetének. Ezek a populációk nemcsak egymás mellett léteztek, hanem bizonyos területeken össze is értek, ami érdekes genetikai keveredésekhez vezetett. A gyenyiszovaiak genetikai öröksége napjainkban is felfedezhető egyes népcsoportokban, így e titokzatos emberek hatása a modern emberi fajra még mindig érezhető.

A rendelkezésre álló régészeti leletek fényében megállapítható, hogy őseink rendkívül változatos élőhelyeken voltak jelen, kezdve a fagyos Szibéria zord tájaitól, egészen a Tibeti-fennsík magasan fekvő vidékein át Délkelet-Ázsia napfényes és melegebb részeire. Cappellini véleménye szerint a csoport kognitív képességeit nehéz pontosan megítélni, ám az egyértelmű, hogy rugalmasan alkalmazkodtak a különböző környezeti kihívásokhoz.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum szakértője, aki nem volt része a kutatásnak, úgy véli, hogy a legfrissebb eredmények alátámasztják azt a nézetet, miszerint a gyenyiszovai emberek a Homo longi csoporthoz tartozhattak. Ez a kétes besorolású népesség a mai Északkelet-Kína területén élt, és néhány tudós szerint egy eddig ismeretlen faj képviselői voltak.