Elszorul a szívünk, amikor a klímahelyzetről érkező híreket halljuk – a helyzet évről évre egyre súlyosabbá válik.

A jövő helyett mostani gazdasági folyamataikra összpontosítunk – ez a középpontja a szeptember 4-i Sustainable World konferenciának, ahol a hazai fenntartható üzleti közösség kiemelkedő képviselői gyűlnek össze, hogy megosszák tapasztalataikat és ötleteiket.

2024-ben a kontinens középső részén számos új hőmérsékleti rekord született, míg az európai óceánok hőmérséklete is soha nem tapasztalt magasságokba emelkedett. Ezt a megállapítást a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakértői tették az éves európai klímaelemzésük során.

Az 1980-as évektől kezdve Európa hőmérséklete kétszer olyan ütemben emelkedik, mint a globális átlag, ami figyelemre méltó és aggasztó jelenség.

A légkör és az óceán mélyén felgyülemlett extra hőmérséklet valószínűleg hozzájárult a tavalyi viharok intenzitásának növekedéséhez, amely Európában olyan áradásokat idézett elő, amelyeket már több mint tíz éve nem tapasztaltunk.

A tudósok megállapították, hogy a magasabb európai hőmérséklet, amely 1,47 Celsius-fokkal lépte túl a megszokott normát, rendkívüli mértékű gleccserolvadást okozott Skandináviában és a Spitzbergákon.

A légkörben lévő többletnedvesség által táplált Boris vihar szeptemberben mindössze négy nap alatt három hónapnyi esőt zúdított Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Csehország egyes részeire. A halálos áradások elöntötték a Duna, az Elba és az Odera folyókat, ami a becslések szerint összesen 20 milliárd dolláros károkat okozva. Az év későbbi szakaszában egy lassan mozgó rendszer zúdított hatalmas mennyiségű esőt a spanyolországi Valenciára, több mint 200 ember halálát okozva.