A kis kutak újból talpra állnak, és 2021 óta most először sikerült átlépniük a 30%-os piaci részesedést.

A január és június közötti időszakban 2024 elejéhez képest mintegy 3 százalékkal nőtt az üzemanyag-fogyasztás – derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb adatainak elemzéséből. Ez a szám valamivel meghaladja a sokéves átlagot, és a 2020 és 2023 közötti ingadozásokkal teli időszakot követően, különösen a 2022-es árstop alatt tapasztalt 14 százalékos ugrás után, az első stabilabb, piaci alapú növekedést jelzi. Az első félévben a hazai autókba tankolt üzemanyag mennyisége 3,2 milliárd liter volt, ami a 2022-es 3,5 milliárd liter után a második legmagasabb érték. A benzinfogyasztás 2 százalékos növekedésével párhuzamosan a gázolajpiac is fellendülni látszik, 2,2 milliárd literes forgalmával 3 százalékos bővülést mutatva.

A "nagy" ("színes") és a "kis" ("fehér") hazai kutak adatai között szembetűnő különbséget tapasztaltunk. A főbb hazai láncokat tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) már júliusban tudósított arról, hogy az első hat hónap során köreikben gazdára talált 1,9 milliárd liter fél százalékos emelkedés, ami benzinre és gázolajra egyaránt áll. Bár a valamivel több mint ezer hazai MÁSZ-kút száma csak alig haladja meg az úgymond kevésbé márkásakét, a forgalom hagyományosan körülbelül kétharmada előbbieken keresztül bonyolódik. Az összes hazai kút NAV-adatából a színesekét levonva ugyanakkor képet kaphatunk a fehérek mindennapjairól is. És itt, bár kisebb mennyiségekre vetítve, de az első hat hónap során a MÁSZ-hoz képest jóval magasabb, 5 százalékos bővülés mutatkozik. Ez az 574 millió liter gázolaj esetében 4, a 243 millió liter benzinnél pedig 6 százalékos ugrás.

A kis kutak piaci részesedése így 2021 óta először ismét átlépte a 30 százalékot.

Ahogy korábban említettük, a fehér árak 25 százalékra történő csökkentése 2022-ben következett be, miután a kis kutak értékesítési részesedése 2021-re lassú, de biztos növekedés után elérte a 33 százalékot. A hirtelen visszaesést azzal indokolták, hogy az árstop megszüntette a kis kutak vonzerejét fokozó árkülönbségeket. Ennek következtében a törzsvásárlók egy része a jellemzően kényelmesebben elérhető, márkás üzletek felé fordult.

A kis kutyák fokozatosan felfedezik saját világukat.

Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke, a kisebb, családi tulajdonú töltőállomások kitartó erőfeszítéseivel magyarázta a változásokat, amelyekkel kapcsolatban megkerestük. Hangsúlyozta, hogy a 2022-ben "elvett" lehetőségek lassan kezdenek visszatérni, de még mindig jelentős lemaradásban vannak. A kormány döntése, hogy a kiskereskedelmi adó kötelezettségét kiterjesztette a nagy láncokra is, tovább súlyosbította a független kutak korábbi árelőnyét - tette hozzá. Annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi adóra vonatkozó kötelezettségüket egy tavaly év végi, félreérthető jogszabály módosítás miatt kétségessé vált, a NAV közreműködésével folytatott, még mindig nyitott kérdések ellenére az idei évben is eleget tettek a kötelezettségeiknek - zárta szavait Egri Gábor.

Megint adót emel a kormány

Már most tudható, hogy - ellenkező rendelkezés híján - jövő januártól a benzin literenkénti jövedéki adója (vagyis ára) bruttó 8,7, a gázolajé pedig 8,1 forinttal nő - hívták fel a figyelmünket szakértők. Tavaly év végén ugyanis a kormány úgy döntött, hogy az üzemanyagok ebbéli sarcát minden év elején az előző év júliusi inflációjával emelik, ami jelen esetben 4,3 százalék. Az új, literenkénti, bruttó jövedékiadó-szint a 95-ösnél 210, a dízelnél pedig 197 forintra jön ki. A kormánypropaganda az üzemanyagok jövedékiadó-emelését visszatérően és alaptalanul uniós kötelezvényként állítja be. Ezzel szemben a valóság, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának euróban meghatározott legalacsonyabb lehetséges szintje évtizedek óta változatlan. Igaz, ezt az értéket minden eurózónán kívüli állam saját pénznemében a megelőző év októberi euróárfolyam alapján módosítani kell. A jelenlegi forint-euró-árfolyammmal számolva ez az uniós alsó határ bruttó 180 és 166 forint. Az értékek különbségéből így már kiszámolható, hogy a kabinet - az idei, bruttó 20 és 22 forint után - jövőre további mintegy tíz forinttal 30 és 32 forintra növelheti azt a literenkénti összeget, amennyivel az uniós előírásoknál többet hajt be az autósoktól. Ezzel az Orbán-kormány így számítások szerint jövőre több mint kétszázmilliárddal többet szed be az autósoktól ahhoz képest, mint ha az üzemanyagok jövedéki adóját a még megengedett uniós szintre mérsékelné.

Magyarország az Európai Unióban a negyedik helyen áll az üzemanyagköltségek tekintetében, és a benzin vásárlásához szükséges összeg meglehetősen kedvező, ha az átlagfizetést nézzük. Az átlagos jövedelemből így viszonylag keveset kell költeni üzemanyagra, ami kedvező helyzetet teremt a hazai autósok számára.