A magyar kormányra jelentős nyomás nehezedhet a közelgő szankciós szavazás következtében.
Magyarország ellenállása komoly kihívások elé állította az Európai Uniót, mindössze 48 órával az orosz állampolgárokra és vállalkozásokra kivetett szankciók lejárta előtt. Az uniós tagállamok sürgős versenyfutásba kezdtek, hogy meggyőzzék a magyar kormányt a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról. Ezek a büntetőlépések több mint 2400 orosz személyt és szervezetet érintenek, amelyek az ukrajnai invázió következményeként kerültek célkeresztbe – számol be erről az Euronews. Ugyanakkor vészhelyzeti tervek is készülnek a szankciók fenntartására, de ezek az uniós jogi keretek határvonalait feszegethetik.
A szankciók meghosszabbításához félévente egyhangú jóváhagyás szükséges az Európai Unióban, a magyar kormány viszont ismét blokkolással fenyeget. A vétóhelyzet miatt hétfőn és szerdán is uniós nagyköveti találkozókat tartottak, majd a csütörtöki próbálkozás is kudarcot vallott.
Magyarország több név törlését kérte a feketelistáról, bár ezek kilétét nem hozták nyilvánosságra.
A Financial Times jelentése szerint Mihail Maratovics Fridman, aki ukrán származású orosz-izraeli iparmágnás és oligarcha, a budapesti kormány eltávolítását kérte. Fridman az Alfa-Group, egy nemzetközi orosz üzleti csoport egyik alapító tagja.
A patthelyzet különösen feszült helyzetet teremt az EU-ban, mivel a szankciók szombat éjjel 23:59-kor lejárnak, és nincs azonnali alternatív megoldás.
A nagykövetek péntek reggel újra tárgyalóasztalhoz ülnek, de az idő sürget, és egy újabb egyeztetés sem kizárt. Egy diplomata szerint még mindig van esély a megegyezésre.
Alternatívaként korábban a lengyel elnökség felvetette, hogy a büntetőintézkedéseket kereskedelmi intézkedéseknek tekintsék, amelyek megújításához nem kell teljes konszenzus. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ezt az előterjesztést megtartották-e.
Már a harmadik hónapja tart, hogy Orbán Viktor kormánya különféle akadályokat emel az uniós szankciók elé. Januárban a magyar vezetés a szektorális szankciók ellen emelt kifogást, melyek jelentős gazdasági megszorításokat vontak maguk után. Most pedig a feketelistával szemben lépnek fel, amelyen több száz katonai parancsnok, kormányzati tisztviselő, oligarcha és propagandista neve található – köztük Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter is.
Magyarország álláspontja markánsan eltér a többi uniós tagállamétól, amelyek a Moszkvára gyakorolt nyomás fenntartását szorgalmazzák a háború időszakában. Budapest nem támogatja a "békét az erőn keresztül" elvet, és ez a nézetkülönbség világosan megnyilvánult a nagykövetek közötti tárgyalások során. A vétó bejelentése mindössze két nappal azt követően történt, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna jelentős előrelépéseket értek el a tárgyalásaikon, ezzel csökkentve a feszültséget a két ország között.
