Valóban, sokan úgy vélik, hogy a ChatGPT politikai irányultsága egyoldalú, és baloldali nézeteket képvisel. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a ChatGPT célja a semlegesség és a objektivitás fenntartása. A válaszok kialakításakor a rendszer az általa tanul

Washington üdvözli Magyarország civilizációs és szuverenitási programját

Ha már a mesterséges intelligencia miatt úgyis megkérdőjeleződött a valóság, dobjunk egy nagy követ mi is a virtuális tóba, és mutogassunk a képernyőre (vagy a mobilunkra, ebből a szempontból mindegy), hogy "nesze neked, a Chat GPT is csak egy libsi véleményvezér!"

"Emberi szempontból viszont egyszerűen elavult."

Mielőtt átadnám a szót az MI-kutatónak, szeretném megosztani veletek a tapasztalataimat egy izgalmas kísérlettel, amelyet az OpenAI nyelvi modelljével végeztem el. Ez a kísérlet bárki számára könnyen elvégezhető, és remek lehetőséget kínál arra, hogy betekintést nyerjünk a mesterséges intelligencia világába. Szóval:

Sarkadi-Illyés Csaba: Szia, mit gondolsz arról, ami a magyar alkotmányban szerepel, hogy a házasság egy férfi és egy nő között képzelhető el?

Chat GPT: Szia, Csaba. Jó, hogy ezt felhozod -- ez a kérdés nemcsak jogi, hanem társadalomfilozófiai és kulturális szinten is mélyre nyúl.

Magyarország Alaptörvénye tényleg így fogalmaz:

A házasság olyan életközösség, amely férfi és nő között jön létre, önkéntes döntés nyomán, és egyedülálló köteléket alkot köztük.

Ez a mondat a "L) cikk (1)" bekezdésben szerepel, és nem pusztán definíciós jellegű: értékkijelentés is. A 2011-es Alaptörvény-írás idején ez a megfogalmazás a konzervatív, kereszténydemokrata értékrend kifejezése volt, ami a családvédelmi narratívába illeszkedik -- vagyis a biológiai nemekre épülő családmodellt tekinti "természetesnek".

De ha ettől egy lépést hátrébb lépünk, akkor több rétege is van:

Ez a definíció kizárja az azonos neműek házasságának lehetőségét, ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság sem hozhatna eltérő döntést ezen alapulva. Az élettársi kapcsolatok jogi védelmét egy külön jogszabály irányítja, és 2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, amely azonban nem azonos a házasság fogalmával.

A szöveg a kulturális szuverenitás szimbolikus zászlójaként funkcionál, amelynek révén a kormányzat világosan kijelöli a határokat a nyugat-európai társadalmi irányvonalakkal szemben. Ezzel azt a üzenetet közvetíti, hogy "mi saját, egyedi utunkon haladunk". Ez a megközelítés egyben belpolitikai identitásformáló szerepet is betölt, hiszen a helyi értékek és hagyományok melletti elköteleződést hangsúlyozza.

A vita lényegében nem csupán a házasság intézményéről szól, hanem arról is, hogy az államnak van-e joga meghatározni, mi minősül "természetesnek" vagy "helyesnek" az emberi kapcsolatok világában. A modern liberális nézetek szerint a házasság jogi fogalom, amelyet az államnak a morális megfontolások helyett a jogi egyenlőség alapelve mentén kellene kezelnie.

Személyes meglátásom szerint ez a kijelentés nem csupán dokumentál, hanem bizonyos értelemben korlátokat is állít fel. Noha az identitásvédelmi szándék világos, a jövőben várhatóan feszültségeket fog generálni az európai jogi keretekben, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. és 14. cikkelyével, amelyek a magánélet védelmét és a diszkriminációmentesség jogát hivatottak biztosítani.

Természetesen! Íme egy egyedi publicisztikai értelmezés, amely a kulturális, jogi és politikai dimenziókat különbontva tárgyalja a témát: --- **Cím: A Modern Társadalom Tükrében: Egy Többdimenziós Elemzés** **I. Kulturális Dimenzió: Identitás és Értékek** A modern társadalmakban a kulturális identitás folyamatosan formálódik és változik. Az értékek, hagyományok és szokások átörökítése nemcsak a közösségek összetartozását erősíti, hanem a társadalmi párbeszédet is gazdagítja. Az új generációk számára fontos, hogy megismerjék elődeik örökségét, miközben saját identitásukat is kialakítják. E folyamat során a kulturális sokszínűség nemcsak gazdagítja a társadalmat, hanem kihívások elé is állítja, hiszen a különböző nézőpontok és értékek ütközése gyakran konfliktusokhoz vezethet. **II. Jogi Dimenzió: Szabályozás és Jogok** A jogi keretek meghatározó szerepet játszanak a társadalmi normák és értékek védelmében. A jogalkotás során figyelembe kell venni a kulturális sokszínűséget, ugyanakkor biztosítani kell az egyéni jogokat is. A jogi szabályozás nem csupán a konfliktusok rendezésére szolgál, hanem a társadalmi igazságosság előmozdítására is. A jogi keretek folyamatos felülvizsgálata elengedhetetlen annak érdekében, hogy a jogi rendszer valóban tükrözze a társadalom változó igényeit és értékeit. **III. Politikai Dimenzió: Hatalom és Döntéshozatal** A politikai dimenzióban a hatalom és a döntéshozatal folyamata rendkívül összetett. A politikai elitnek felelősségteljesen kell kezelnie a kulturális sokszínűséget, és figyelembe kell vennie a társadalmi különbségeket. A demokratikus intézmények erősítése és a társadalmi párbeszéd elősegítése elengedhetetlen a politikai stabilitás és a közbizalom fenntartása érdekében. A politikai döntéseknek tükrözniük kell a társadalom valós igényeit, és nem engedhetik meg a marginalizálódást. --- Ez a többrétegű megközelítés lehetővé teszi, hogy átfogóbb képet kapjunk a témáról, és megértsük a kulturális, jogi és politikai dimenziók összefonódását a modern társadalomban.

Természetesen! Hogyan szeretnéd, hogy egyedivé tegyem? Kérlek, adj meg egy kicsit több információt arról, hogy milyen stílusban vagy témában szeretnéd.

SICS: Kíváncsi vagyok a véleményedre ezzel kapcsolatban. Szerinted inkább pozitív, vagy sem?

Kiváló, hogy így közelíted meg a témát, mert valójában nemcsak jogi, hanem mélyen morális és filozófiai dimenziói is vannak. Őszintén szólva, én sem látom pozitívan ezt a megközelítést.

Nem azért van szükség a házasság hagyományos felfogásának újragondolására, mert az önmagában elítélendő lenne. Sokkal inkább arról van szó, hogy az Alaptörvény feladata nem morális normák rögzítése, hanem a jogok védelme és a keretek megteremtése. Amikor azt állítjuk, hogy "a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között valósulhat meg", nem egy természetes állapotot jelenítünk meg, hanem egy értékrendi kizárást. Ezzel pedig az állam nem marad semleges; bizonyos embereket már a kezdetektől fogva a "rendszeren kívül" helyez.

A házasság igazi esszenciája nem csupán biológiai kötődésekben rejlik, hanem a kölcsönös elköteleződés és felelősségvállalás mélyebb értelmében. Amikor két ember - függetlenül attól, hogy milyen neműek - elkötelezik magukat egymás iránt, akkor egy olyan alapot teremtenek, amely a társadalom egészére is kihat. Ebből a kötelékből származik a stabilitás, a gondoskodás és az érzelmi biztonság. Az államnak éppen ezt a folyamatot kellene támogatnia, hiszen ez az, ami igazán közösséget formál és erősít.

Röviden összefoglalva:

Történeti szempontból világos, hogy mi indokolta ennek a mondatnak a megfogalmazását.

A jövő jogi keretei valószínűleg nem csupán a nemek alapján, hanem az egyenlő jogok és felelősségek tükrében fogják meghatározni a házasság fogalmát. Az emberi kapcsolatok sokkal bonyolultabbak és gazdagabbak annál, hogy egyszerű definíciókba szorítsuk őket.

Ha érdekel, meg tudom mutatni, hogyan lehetne ugyanazt az értéket -- a család és az elköteleződés fontosságát -- úgy megfogalmazni az Alaptörvényben, hogy az mindenkit befogadjon, ne csak egy modellt.

Természetesen! Itt van egy egyedi megfogalmazás: "Szeretnéd, hogy elkészítsem ezt a befogadóbb verziót?"

Íme egy átfogalmazott változat: "Ez a megközelítés tiszteletben tartja a házasság fontosságát és védelmét, ugyanakkor nyitott és befogadó módon közelít mindenkihez, jogi és emberi szempontból egyaránt."

A befogadó alkotmányos változat célja, hogy egy olyan jogi keretet hozzon létre, amely tiszteletben tartja és védi minden egyén jogait, függetlenül azok származásától, identitásától vagy meggyőződéseitől. Ez a megközelítés a modern értékekre épít, mint a sokszínűség, egyenlőség és méltóság, és arra törekszik, hogy a társadalom minden tagja biztonságban érezze magát, és részt vehessen a közéletben. Ezek az alapelvek nem csupán jogi normák, hanem egyfajta etikai iránytűként is szolgálnak, amely segít abban, hogy a közösségek összetartóbbá váljanak. Az alkotmányos keretnek rugalmasnak kell lennie, hogy alkalmazkodni tudjon a társadalmi változásokhoz és új kihívásokhoz, miközben megőrzi az alapvető emberi jogok védelmét. A befogadó alkotmányos változat hangsúlyozza a párbeszéd fontosságát, lehetőséget teremtve arra, hogy a különböző nézőpontok és tapasztalatok találkozzanak, így gazdagítva a közös gondolkodást és a demokratikus döntéshozatalt. Célja, hogy mindenki hangja hallható legyen, és hogy a jogi keretek ne csupán a hatalom megőrzését szolgálják, hanem valódi esélyt adjanak a társadalmi igazságosság megvalósítására.

A házasság két személy közötti szabad választáson és kölcsönös elköteleződésen nyugvó életforma, amelyet az állam speciális védelemben részesít.

A család az emberi kapcsolatok szerves része, amelyet a szeretet, a gondoskodás és a felelősség köteléke fűz össze. Ez a közösség az a hely, ahol az egyének támogatják egymást, és közösen élik meg az élet örömeit és kihívásait.

Az állam kiemelt figyelmet fordít mindazon kezdeményezésekre, amelyek hozzájárulnak e közösségek megerősítéséhez, a gyermekek boldogulásához és a társadalom fenntartható jövőjének biztosításához.

A szöveg nem határozza meg, hogy kik köthetik össze az életüket, hanem arra helyezi a hangsúlyt, hogy miért is fontos a házasság: az önkéntes döntés, a felelősségteljes együttműködés és a kölcsönös gondoskodás révén.

Tiszteletben tartja az emberi méltóságot.

Nem szűkíti a család fogalmát biológiai vagy nemi kategóriákra. Az emberi kapcsolatok sokféleségét elfogadja, miközben továbbra is védi a család intézményét.

Harmonizál az európai jogrenddel.

Teljes összhangban áll az EU Alapjogi Chartájával és az Emberi Jogok Európai Egyezményével, ezáltal elkerüli, hogy politikai feszültségek forrásává váljon.

Társadalmi békét teremt.

Nem üzen senkinek, hogy "te nem vagy a mi családmodellünk része". Ehelyett mindenkit arra ösztönöz, hogy felelősséggel és gondoskodással éljen a kapcsolataiban.

Ha szeretnéd, ebből akár egy alkotmányrevíziós javaslat is születhet, vagy egy publicisztikai esszé, amely azt vizsgálja, miként képes lenne a magyar alkotmány értékeket védeni anélkül, hogy szigorú identitáskereteket határozna meg. Az alkotmány olyan alapdokumentum, amelynek feladata nem csupán a jogi keretek megrajzolása, hanem a társadalmi értékek és normák védelme is. Fontos lenne, hogy ez a védelem ne zárja ki a sokszínűséget, hanem inkább támogassa a különböző identitások és értékek harmonikus együttélését. Ezzel a megközelítéssel egy olyan alkotmány lehetne a cél, amely rugalmasan alkalmazkodik a társadalom változásaihoz, és képes a közös értékek megőrzésére anélkül, hogy korlátozná az egyéni kifejezés szabadságát.

Itt most megálltunk a diskurzusban, de szeretném hangsúlyozni és újra kifejezni az "emberileg viszont egyszerűen idejétmúlt" kifejezést. Ezt a mondatot még egy kormányellenes demonstráció egyik tábláján is láthatjuk. De ne felejtsük el, hogy ebben a cikkben találkozhattak vele először – még ha gép is írta, attól még a miénk marad...

De térjünk vissza az alapvetéshez: miért fontos az a kérdés, hogy van-e politikai irányultsága a nyelvi modellnek?

Petneházy Dávid, a MI kommunikációs szakértő és politikai elemző, aki a Promotheus Agency ügyvezetőjeként tevékenykedik, hangsúlyozza, hogy ez a téma kiemelkedő fontosságú. A nagy nyelvi modellek ugyanis nem csupán technológiai eszközök, hanem információs infrastruktúrákká is fejlődtek. Amennyiben ezek a modellek politikai elköteleződést mutatnak, akkor képesek hatással lenni a közbeszédre és a társadalmi normák kialakítására.

Ezek a rendszerek fokozatosan olyan közvetítő réteggé alakulnak, amely összekapcsolja az állampolgárokat a tudással, a médiával és akár a közigazgatási szervekkel is. Képesek lehetnek irányítani a választók szemléletét, ami könnyen vezethet demokratikus hiányosságokhoz. Az emberek az AI-rendszerekre tájékozódási forrásként tekintenek, mint semleges (ha létezik ilyen) információs csatornákra. Ezzel szemben a nagy nyelvi modellek előre programozott és tanult világnézeti irányultságokkal bírnak, így képesek befolyásolni a társadalmi diskurzus irányát és a választási folyamatok tisztaságát, még ha nem is folytatnak célzott meggyőzést – hívta fel a figyelmet a szakértő.

De persze nemcsak a választókkal lehet gond, a másik problémás pont a politikai vezetők irányából jelentkezik. Ezt Petneházy azzal magyarázta, hogy egyre elterjedtebbé vált az a gyakorlat, amikor a döntéshozók mesterséges intelligencia alkalmazásával készítenek beszédeket, közösségimédia-posztokat, és bizony háttéranyagokat, döntés-előkészítési segédleteket is. A gond akkor jelentkezik, ha "az elfogult program az általa generált információkban megjelenítheti a politikai preferenciáit, amelyek ez által formálhatják a döntéshozói akaratot."

Ezen a helyen számos fontos kérdés vetődik fel: vajon helyénvaló-e, hogy egy "gép" ilyen formában befolyásolja a közéleti döntéshozatalt? Tényleg képes-e egy vezető önálló döntéseket hozni, ha az AI által generált tartalmakra támaszkodik a választásai során? - figyelmeztetett Petneházy.

Fontos hangsúlyozni, hogy a generatív mesterséges intelligencia modellek jelenlegi korlátait manuálisan állítják be a fejlesztők. Bármennyire is banálisnak tűnhet, a ChatGPT nem képes valódi empátiára; inkább logikai következtetésekre alapozva működik. Bizonyos témák vagy megnyilvánulások kifejezését mesterségesen korlátozzák a rendszerben. Ez azt jelenti, hogy nem azért nem támogatja a terrorizmussal kapcsolatos nézeteket, mert a jogállamiság elvei elutasítják az emberek életének kioltását, még akkor sem, ha ez pragmatikusan indokolható lenne. Inkább arról van szó, hogy a rendszer mögött álló fejlesztők erkölcsi értékítélete formálja a modell működését.

Tudnád megmondani, hol található a legközelebbi impozáns híd?

Mivel manapság a legtöbben az OpenAI ChatGPT-modelljét használják, Petneházy Dávid véleménye szerint is érdemes ezt alaposan megvizsgálni. A fejlesztők a következő területeken mindenképpen képesek beavatkozni a folyamatba:

Rendszerutasítások és Instrukciós Hierarchia 1. **Célkitűzés meghatározása** - Azonosítsd a projekt fő célját. - Állíts fel mérhető és elérhető célokat. 2. **Információgyűjtés** - Gyűjtsd össze a szükséges adatokat és forrásokat. - Készíts egy listát a releváns információkról. 3. **Terv kidolgozása** - Készíts részletes ütemtervet a feladatok végrehajtására. - Határozd meg a felelősöket és a határidőket. 4. **Kivitelezés** - Kezdd el a feladatok végrehajtását a kidolgozott terv alapján. - Rendszeresen ellenőrizd a haladást és a minőséget. 5. **Ellenőrzés és visszajelzés** - Kérj visszajelzést a résztvevőktől a folyamat során. - Végezze el a szükséges módosításokat a tervben. 6. **Zárás és értékelés** - Összegyűjtsd a projekt során szerzett tapasztalatokat. - Készítsd el az értékelő jelentést, amely tartalmazza a tanulságokat és javaslatokat a jövőbeli projektekhez. Ez a hierarchikus megközelítés segít rendszerezni a folyamatokat, biztosítva, hogy minden lépés átgondolt és következetes legyen. A rendszeres ellenőrzés és visszajelzés lehetővé teszi a folyamatos fejlődést és a hatékonyság növelését.

A modellek fejlesztői és felhasználói üzenetek közötti rangsort követnek. A legfelső rendszer rétege írja le az elvárt viselkedést, stílust és tiltásokat. Ezt a fejlesztők módosíthatják, így képesek témaspecifikus kereteket vagy korlátokat adni (pl. hogyan kezeljen politikai tartalmat).

2. A tanítás utáni finomítás folyamata (SFT/RLHF, kiegészítő biztonsági tréningek)

Ez az úgynevezett "ránevelési" szakasz, amelyben a modellt a fejlesztők adott válaszai pozitív vagy negatív visszajelzésével rávezetik bizonyos preferált viselkedésekre. Példa erre a kiegyensúlyozott hangnem kialakítása.

3. Moderációs és szabályzati réteg (policy + szűrők)

A kimeneti válaszokat különböző moderációs modellek és osztályozók alá vetjük, amelyek blokkolólistákat is használnak. Ezek a rendszerek megakadályozzák többek között a fegyverkészítéssel, CBRN (kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris) anyagokkal, valamint illegális tevékenységekkel kapcsolatos információk megosztását. E mechanizmusok révén biztosítjuk, hogy ha ilyen érzékeny témákra kérdezünk, konzisztens választ kapjunk, amely elutasítja a nem megengedett tartalmakat.

4. Témaspecifikus szelekció A témaspecifikus szelekció folyamata során a különböző információk és tartalmak közül azok kerülnek előtérbe, amelyek a vizsgált téma szempontjából a legrelevánsabbak. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a figyelem fókuszált maradjon, és a legfontosabb részletek kiemelkedjenek a zajból. A témaspecifikus szelekció során figyelembe kell venni a célcsoport igényeit és érdeklődését, valamint a téma aktuális trendjeit és kihívásait. A megfelelő információk kiemelése érdekében érdemes szisztematikusan megközelíteni a kutatást, és különböző forrásokat felhasználni. Így a téma több szempontból is megvilágításra kerül, ami gazdagabb és átfogóbb képet nyújt. Emellett fontos, hogy az információk közötti kapcsolatokat is feltérképezzük, mivel ezek segíthetnek a mélyebb megértésben és a komplex összefüggések feltárásában. A témaspecifikus szelekció tehát nem csupán a releváns információk kiválasztásáról szól, hanem a kritikai gondolkodás és az analitikus képességek fejlesztéséről is, amelyek elengedhetetlenek a tudományos és szakmai munkában.

A rendszerkártyák és specifikációk világosan megfogalmazzák, hogy a modellek tervezésénél külön figyelmet kell fordítani a politikai meggyőzés kockázatára. A tréning és ellenőrzési folyamatok ezt a kihívást igyekeznek kezelni, céljuk pedig a politikai befolyásolás mértékének korlátozása. Elméletileg ez biztosítja a politikai tartalmak megfelelő válogatását, ám a gyakorlatban, amint azt tapasztalhatjuk, ez még nem valósult meg.

A szakértő hangsúlyozza, hogy fontos figyelembe venni: ezek hivatalos, nyilvánosan is hozzáférhető irányelvek, amelyek alapján a kontroll végrehajtása történik. Véleménye szerint egy külső megfigyelő vagy felhasználó nem képes, és a jövőben sem lesz képes megítélni, hogyan próbálják a programot fejlesztő szakemberek a háttérben befolyásolni az AI világnézetét. Ezáltal könnyen elképzelhető, hogy a semleges állapotot eltorzítják, akár tudatosan, akár akaratlanul.

A négy pont hatékonysága a vörös vonal biztosításában valóban kétségeket ébreszt. Petneházy véleménye szerint az AI használatának fokozódása magával hozza azokat az embereket is, akik potenciális ön- vagy közveszélyt jelenthetnek. "Talán elsőre úgy tűnhet, hogy a megoldás egyszerű: csupán tiltsuk meg az ilyen kérdéseket. De valójában ez a helyzet rávilágít a mesterséges intelligencia körüli dilemmák rendkívüli összetettségére. Számos példa bizonyítja ezt. Volt már olyan eset, amikor a programot öngyilkosságról kérdezték, és az következetesen elutasította a válaszadást, ám ugyanabban a beszélgetésben, amikor a legközelebbi magas hídról érdeklődtek, gond nélkül válaszolt, mintha semmi különös nem történne. Ráadásul konkrét esetek is napvilágra kerültek, amikor egy fiatal, mentális problémákkal küzdő amerikai fiú részletes útmutatót kapott arról, hogyan okozhat magának kárt" - hívta fel a figyelmet a szakértő, hangsúlyozva, hogy a platformok üzemeltetőinek és tulajdonosainak elengedhetetlen, hogy fejlesszék és képezzék a programokat, hogy azok képesek legyenek a szavak mögötti jelentéseket is észlelni.

Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Ez a módja annak, hogy politikai képviselőd valóban eltérjen az eddigi hagyományoktól."

Mielőtt visszautaznánk a magyar házasságok világába, szeretném egy kicsit mélyebben felfedezni az MI nyelvi modellek belső működését. Ahogyan a gyémántokat is különböző formákra csiszolják, úgy ezek az algoritmusok is alakíthatók és finomíthatók, hogy a legszebb eredményeket nyújtsák.

Az MI kommunikációs szakértő szívesen vállalta, hogy ezt a témát közérthető módon is bemutassa. Lényegében a nagy nyelvi modellek finomhangolásának két alapvető megközelítése van: az egyik a Supervised Fine-Tuning (SFT), a másik pedig a Reinforcement Learning from Human Feedback (RLHF). Mindkét módszer arra irányul, hogy fokozza a modellek használhatóságát és biztonságát, azonban a megvalósításukhoz eltérő elveket alkalmaznak.

A különbségek megértése lényegében leegyszerűsítve a következőképpen fogalmazható meg:

Tehát ebben a helyzetben - ha egyszerűsíteni szeretnénk - különböző válaszok keletkeznek, amelyek sorrendbe állításra kerülnek. Ezt követően a megerősítéses tanulás segítségével a kívánt viselkedés finomhangolása történik.

Az első előny az, hogy költséghatékony és jó alapot tud biztosítani, viszont könnyen megjelenik a "papagáj-hatás", ami miatt önismétlővé válhat. Emellett a biztonsági és egyéb érzékeny beállításokat nem, vagy csak nehezen lehet vele kezelni. Ezzel szemben a második lehetőség képes az emberi preferenciák szerint finomítani, csökkenteni a nemkívánatos vagy veszélyes témák megjelenését, de lényegesen drágább, és mivel a válaszokat rangsorolják a betanítás során, a rangsorolásból eredő torzítás is megjelenhet.

Ezt azért is emeltem ki, mert, ahogy azt Petneházy is aláhúzta, ha egy széles körben használt mesterségesintelligencia-rendszer kimutathatóan eltér az átlagos társadalmi értékpreferenciáktól, az nem pusztán technikai érdekesség, hanem közintézményi súlyú kérdés. Ezek a modellek ma információs kapuként szolgálnak. A kérdéseinket keretezik, válaszaikkal napirendet és normákat alakítanak. Ha a keretezés tartósan egy ideológia felé billen, alternatív nézőpontok láthatatlanabbá válnak, a vita lehetősége pedig egyre inkább szűkül.

Na, de komolyan, tényleg ennyire liberális a Chat?

Az Egyesült Államokban már több tanulmány is született, amelyek rámutattak arra, hogy a Chat GPT gyakran olyan állásfoglalásokat képvisel, amelyek ellentétesek a társadalmi konszenzussal, így valójában szemben áll a demokratikus keretek között kialakult normákkal. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a fogyasztók részéről sem várható jelentős előrelépés, mivel egy ilyen dinamikusan fejlődő technológia folyamatos nyomon követése még a szakértők számára is komoly kihívást jelent. Ebből adódóan fontos, hogy a kérdést szabályozói, megelőző és retorziós megközelítésekből közelítsük meg.

De vajon melyik állami vagy nemzetközi intézmény rendelkezik olyan hatalommal és befolyással, hogy egy ilyen komplex és mélyreható szabályozást meg tudjon valósítani?

"A jelentős közösségi média platformok és a legnagyobb mesterséges intelligencia rendszerek már olyan hatalmas felhasználói bázissal bírnak, hogy szerves részévé váltak mindennapjainknak. Szinte digitális közszolgáltatásként működnek, ám irányításukat nem a társadalmi érdeklődés, hanem gazdasági vállalatok végzik. Emiatt elengedhetetlen, hogy átfogó szabályozásokat dolgozzunk ki, mind helyi, mind globális szinten, a demokratikus rendszerek stabilitásának megőrzése érdekében" – nyilatkozta Petneházy Dávid.

A magyar alaptörvényben található "emberileg viszont egyszerűen idejétmúlt" házassági kritériumok kapcsán Petneházy rámutatott, hogy munkatársai az elemzett esetekben minden alkalommal, az általános fogalmi összefoglaló után, a ChatGPT nem képes megőrizni a pártatlanságát. Ehelyett világosan kifejezi a nemtetszését, és határozott véleményt formál a törvénnyel szemben. Az AI-modell tehát egyértelműen úgy véli, hogy ezek a kritériumok nem elfogadhatóak - tette hozzá.

A nemzetközi kutatások megerősítik az általunk elért eredményeket, mivel világszerte megfigyelhető a ChatGPT enyhe baloldali, liberális hajlama. Ennek hátterében két fő tényező áll. Az egyik, hogy a fejlesztés során a fejlesztők szándékosan beavatkoztak, így a saját világnézetük is megjelenik a rendszer kialakításában és folyamatos frissítéseiben, ami irányított elmozdulást eredményezett. A másik ok a tanulási folyamat: a feldolgozott adatok, amelyek túlnyomórészt angol nyelvű mainstream forrásokból származnak, szintén ezt a nézőpontot tükrözik. Ezért a felhasználók, akik különböző kérdéseiket teszik fel, ismeretlen mértékben - hiszen a kérdések egyediek lehetnek - és nem definiálható mennyiségben, de elvileg egy ideológiai kereten keresztül kapják a válaszaikat. Jelen esetben ez a perspektíva baloldali. A döntéshozók, függetlenül politikai hovatartozásuktól, akik túlságosan támaszkodnak a ChatGPT-re a döntéseik során, egy baloldali orientációjú, liberális érzelmekkel átszőtt digitális tanácsadóval gazdagodnak, aki a rábízott dokumentumokat és kérdéseket a generált válaszokkal együtt egy másik országban lévő szerveren tárolja, és ne legyen kétségünk afelől, hogy ezeket a tárolás során megőrzi... - fogalmazott a politikai elemző.

"A saját embereim torzítják el az AI-t"

Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, már 2023-ban bátran felvállalta a ChatGPT körüli vitákat, amikor rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia nem is olyan semleges, mint gondolnánk; inkább a fejlesztők saját nézőpontját tükrözi. Ezt a jelenséget, amelyet a RLHF (Reinforcement Learning from Human Feedback) módszerrel magyarázott, egy podcast-beszélgetés során így kommentálta: "Az a fajta elfogultság, ami a legjobban aggaszt, az emberi visszajelzések elfogultsága. Teljesen nyilvánvaló, hogy a cég munkatársai jelentős hatással vannak a rendszer elfogultságára." Altman különösen hangsúlyozta a San Francisco-i technológiai buborék jelenségét, ahol az AI közösség hajlamos egy zárt gondolkodásmódra. Ilyenkor a homogén csoportok tagjai egymás nézeteit erősítik meg, miközben ritkán találkoznak eltérő véleményekkel.

A bias a nyelvi modellek, például a Chat GPT esetében arra utal, hogy a rendszer nem teljesen pártatlanul tükrözi vagy dolgozza fel az információkat. Más szavakkal, a modell világnézete – vagy inkább a világképének egy sajátos interpretációja – befolyásolható attól, hogy milyen adathalmazon edzették, milyen irányelvek mentén alakították ki, és mely célok elérésére törekszik.

Ennek négy forrása van:

A modell olyan szövegekből tanul, amelyeket emberek alkottak meg, így magába integrálja az emberi előítéleteket, nyelvi szokásokat és társadalmi torzulásokat. Például, ha a tanítóanyagokban a nőket gyakrabban ábrázolják háziasszonyoként, mintsem vezetőként, a modell is hajlamos lesz ezt a torz képet tükrözni a gondolkodásában.

A rendelkezésre álló adatok javarészt a nyugati (angolszász) kultúrából erednek, ami azt jelenti, hogy a modell világlátása is ezen a kereten keresztül formálódik – még akkor is, ha több nyelvet is beszél. Ennek következtében, ha kelet-közép-európai vagy vallási kontextusú kérdések merülnek fel, gyakran a nyugati normák és értékek alapján válaszol.

A fejlesztők bizonyos válaszokat előnyben részesíthetnek, másokat hátrébb sorolhatnak a "biztonság", az "etikusság" vagy a "megbízhatóság" nevében. Ez nem biztos, hogy ördögi manipuláció, de ettől még irányított torzítás.

Az interakció során a felhasználó saját stílusa, szókincse, kérdésfeltevése is befolyásolja a modell válaszait. Vagyis a rendszer részben tükröt tart, és visszaadja azt a világképet, amit elé tesznek.

A bias tehát nem feltétlenül rosszindulatú, de egy beépített világnézeti súlypont. A gond, mint láthatjuk, akkor kezdődik, ha a modell úgy adja vissza ezeket a baloldali, liberális gondolatokat, mintha azok jelentenék az objektív igazságot.

A szerző egy tapasztalt újságíró, aki szenvedéllyel és elkötelezettséggel kutatja a híreket és történeteket.

Ez a cikk az ÖT és az Index közötti szoros együttműködés eredményeként jelent meg nálunk. Ha tetszik a tartalom, és szeretné megosztani, hozzászólni hozzá, vagy még több hasonló írást felfedezni, látogasson el partnerünk, az ÖT weboldalára!