A sóhullám egyre szélesebb körben terjed: már 21 település szenved a parajdi bányakatasztrófa következményeitől.

A Kis-Küküllő szennyezése miatt egyre súlyosabb vízproblémák jelentkeznek.

Küküllőszéplak, a Maros megyei település, újabb veszélyhelyzet színhelyévé vált, miután a hatóságok bejelentették, hogy a Kis-Küküllő vízének sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következményeként jelentősen megnövekedett. Az értesüléseket a Maros megyei vészhelyzeti bizottság osztotta meg az Agerpres hírügynökséggel.

A testület szerdai határozatával Küküllőszéplak mellett a hozzá kapcsolódó Héderfalva, Oláhszentlászló, Kisszentlászló és Vajdakuta falvakra is kiterjesztette a veszélyhelyzetet. Ezzel a vízellátási nehézségekkel küzdő Maros megyei települések száma a korábbi 16-ról 21-re emelkedett.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság június 2-án hirdetett veszélyhelyzetet 30 napra Dicsőszentmárton városban, valamint Szászbogács, Ádámos és Vámosgálfalva községekben, ahol a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt ihatatlanná vált a vezetékes víz, majd a vízszolgáltatást is le kellett állítani.

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség, együttműködve tíz megye hatóságaival, összesen 1,1 millió liter vizet juttatott el a térség lakóinak. Ebből 471 ezer liter ivóvíz, míg 543 ezer liter háztartási víz formájában érkezett. Az ökológiai katasztrófa által érintett erdélyi kistérségben 81 vízosztó pont működik, hogy a lakosság szükségleteit kielégítse.

Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa, szerdán bejelentette, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat egy 30 ezer literes tartálykocsi beszerzésére készül, amely a Kis-Küküllő térségének támogatását szolgálja. Ezen felül csütörtökön a Maros megyei önkormányzat is várhatóan döntést hoz egy hasonló jellegű beruházásról.

Kovács Mihály Levente, Marosvásárhely alpolgármestere és ügyvivő polgármestere hangsúlyozta, hogy a 600 ezer lejes (47,5 millió forint) értékű beruházás révén kifejezik szolidaritásukat a Kis-Küküllőmente közösségével. A közterület-fenntartó vállalat által beszerzett berendezést a katasztrófavédelem is használatba veszi, így az ivóvízszállítás és tűzoltás céljaira egyaránt rendelkezésre áll majd.

Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató igazgatója arról tájékoztatta a lakosságot, hogy Dicsőszentmártonban újraindult a vízszolgáltatás, ám a tartályok feltöltése időt igényel. Elmondta, hogy a víz sótartalma szerdán 1000 milligramm literenként volt, így a csapvíz jelenleg még nem alkalmas ivásra, csupán háztartási feladatokhoz használható.

Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség vezetője kifejtette, hogy a folyóban drámaian csökkent az elpusztult halak száma, és a vadállatok is táplálkoztak ezekből. Hozzátette, hogy a vízben már kisebb halak is fellelhetők, azonban a parajdi helyzet miatt óvatosnak kell lenni, mivel újabb sóhullámok várhatóak.

A Kis-Küküllő folyónak azután nőtt meg a sótartalma, hogy belefolyt a parajdi sóbánya fölött haladó és a bánya vízével keveredett Korond-patak magas sókoncentrációjú vize ökológiai katasztrófát okozva.

A Korond-patak elterelési munkálatai során a nyersanyagbeszerzés késlekedése problémát jelent.

A korábban megtervezett ütemtervhez viszonyítva késések léptek fel a Korond-patak parajdi sóbánya feletti szakaszának elterelési munkálatai során, mivel a nyersanyagbeszerzés nehézségekbe ütközik. A kivitelező nem tud elegendő betont beszerezni - tájékoztatta a közvéleményt Nicolae Soltuz, a bányát üzemeltető Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója a Székelyhon tudósítása alapján.

A sajtótájékoztatón Soltuz kifejtette, hogy a sóbányán zajló sürgősségi munkálatok során nehézségek merültek fel az építőanyagok beszerzésében. A kivitelező már két napja képtelen elegendő mennyiségű betont beszerezni, ami késedelmet okozott a korábban megállapított ütemtervhez képest - számolt be róla a székelyföldi hírportál.

Nicolae Soltuz szerint felvették a kapcsolatot az összes környékbeli betonkeverő állomással, de egyelőre nincs megoldás. Közölte: a beszerzést nehezíti, hogy csak 50 kilométeres körzetből vásárolhatnak, mert ha távolabbról szállítanák a betont, romlana a minősége.

A hírek szerint a sós vízű strand nyitásának előkészületei a terveknek megfelelően zajlanak, így várhatóan július elsején megnyílik a létesítmény. Ezt a fejleményt sokan izgalommal várják, hiszen a turisták egy része remélhetőleg visszatér a strand élményeire.

Soltuz beszámolója szerint a bányában felszerelt mikroszeizmológiai rendszer az elmúlt hat napban tíz, jelentéktelennek mondható földtani eseményt érzékelt. Szerdára virradóra eddigi premierként egyáltalán nem regisztráltak beomlásokat a veszélyeztetett bányarészen, ami annak is betudható, hogy az elmúlt napokban telítődött sóval a bányát elárasztó nagy mennyiségű víz.

Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója közölte: Parajdon az elmúlt napokban négy gramm volt literenként a víz sókoncentrációja.

A nagy teljesítményű szivattyúk folyamatosan üzemelnek, hogy a Korond-patak vizét átirányítsák a sóbánya fölötti kritikus területről a bánya alatti mederrészbe. Ezzel megakadályozzák, hogy a sóval érintkezzen, biztosítva ezzel a bányászati folyamatok zökkenőmentességét.

A parajdi sóbánya ügye szerdán a képviselőház napirendjén is szerepelt, ahol elutasították azt az ellenzéki, a Románok Egyesüléséért Szövetség és az SOS Románia által beterjesztett kezdeményezést, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon a bányakatasztrófa körülményeinek és az esetleges mulasztásoknak a feltárására. Az RMDSZ honatyái tartózkodtak a szavazáson.

Ladányi László-Zsolt, az RMDSZ udvarhelyszéki parlamenti képviselője a Maszol hírportálnak úgy nyilatkozott: az AUR és az SOS Románia által kezdeményezett vizsgálóbizottság "nagyon nagy kérdőjeleket vet fel a kezdeményezők valódi céljait illetően", és emlékeztetett, hogy jelenleg zajlik a vizsgálat a kormányzati szervek részéről, melynek meg kell várni az eredményét.

Kijelentette továbbá, hogy a szövetség véleménye szerint a Salrom és a vízügyi hatóság vezetőit el kell bocsátani, mivel megfelelő intézkedésekkel elkerülhető lett volna a bányakatasztrófa.

Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke szerdán bejelentette, hogy kezdeményezi a munkálatokat végző vállalkozással kötött szerződés felmondását Facebook-oldalán. Véleménye szerint a kivitelezőt "szakmai hiányosságok, felelőtlen magatartás és arrogancia" jellemzi.