Titkos EU-dokumentum került nyilvánosságra: óriási kiadások várhatóak!

A közös védelmi politika erősítéséről, Ukrajna biztonsági garanciáiról és az Oroszországgal való béketárgyalások lehetséges kereteiről egyeztetnek majd az Európai Unió vezetői a március 6-i csúcstalálkozón a tanács előzetes programterve alapján. Lengyelország különösen aktív szerepet vállal a folyamatban, miközben az uniós vezetők a védelmi kiadások növelésének és a fegyverkezési szabályok egyszerűsítésének lehetőségeit mérlegelik. Az új finanszírozási mechanizmusok kérdése is napirendre kerül, de egyelőre elkerülnék a közös adósságvállalást a tagállamok.
Az Európai Unió vezetői 2023. március 6-án csúcstalálkozót tartanak, ahol a napirend középpontjában Oroszországgal kapcsolatos békemegállapodás áll. Továbbá, a megbeszélések során szóba kerül Ukrajna biztonsági garanciáinak kérdése, valamint egy esetleges uniós különmegbízott kinevezése, aki a tárgyalások irányításáért felelhet. António Costa, Portugália miniszterelnöke felkérte a tagállamokat, hogy fogalmazzák meg álláspontjukat e fontos ügyekkel kapcsolatban - olvasható a Politico cikkében.
A soros elnökséget betöltő Lengyelország különösen aktív szerepet vállal a folyamatban.
Magdalena Sobkowiak-Czarnecka, az európai ügyekért felelős államtitkár, hangsúlyozta, hogy Varsó aktívan törekszik arra, hogy mozgósítsa uniós partnereit a biztonsági és külpolitikai kihívásokkal kapcsolatos komolyabb intézkedések érdekében. Kifejtette, hogy az Európai Uniónak nincs lehetősége a tétlenségre; helyette proaktív megközelítést kell alkalmaznia, különösen a védelmi költségvetések emelésének terén.
A csúcstalálkozóra készült előzetes anyagok alapján az EU vezetői világos útmutatást adhatnak a közös védelmi ipar megerősítésének irányába.
A Stabilitási és Növekedési Paktum keretein belül megvitatják a "rugalmassági lehetőségek" kihasználását, amelyek révén a tagállamok számára lehetőség nyílna a védelmi kiadások jelentős emelésére. Továbbá, az Európai Bizottságot is felkérik arra, hogy dolgozzon ki új finanszírozási megoldásokat az európai védelmi fejlesztések támogatására, akár a többéves pénzügyi keret, vagyis az EU közös költségvetésének keretein belül.
A tagállamok fokozatosan azon dolgoznak, hogy lebontsák azokat a bürokratikus gátakat, amelyek eddig hátráltatták a fegyvervásárlások folyamatát. Az elsődleges uniós irányelvek alapján
A Bizottság egy olyan különleges "védelmi egyszerűsítési csomagot" tervezhet, amely felgyorsítaná a fegyverek beszerzésének és fejlesztésének folyamatát.
Bár a védelmi ipar finanszírozásának kérdése továbbra is középpontban áll, az előzetes információk alapján úgy tűnik, hogy az EU nem tervezi közös kötvénykibocsátás révén újra közösen eladósodni, ahogyan azt a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) esetében tette.
Ehelyett az Európai Beruházási Bank hiteleinek könnyebb elérhetőségére helyezik a hangsúlyt, hogy a védelmi szektorban működő vállalatok könnyebben juthassanak forrásokhoz.
A tagállamok nyitottá válása a hadi kiadások növelésére nem csupán az európai biztonság megerősítésének elemi érdeke miatt indokolt, főként azért, mert Donald Trump amerikai elnök esetleges visszahúzódása a kontinens védelmétől aggasztó perspektívát fest. Emellett a gazdasági elemzések arra is rámutatnak, hogy a védelmi ipar fellendítése nemcsak az innovációt és versenyképességet erősítheti, hanem rövid távon jelentős GDP-növekedést is eredményezhet.