A népesség tovább csökkent - Az ország ütemesen öregszik.

Románia népessége továbbra is csökken, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb jelentése alapján 2025. július 1-jén az állandó lakosság 21,67 millió főt tett ki. Ez a szám közel 110 ezerrel alacsonyabb, mint az előző évben. Az adatok alátámasztják a több mint húsz éve tartó aggasztó trendet: az ország folyamatos népességcsökkenéssel néz szembe, miközben demográfiai elöregedés is tapasztalható.

Az INS meghatározása alapján az "állandó lakosság" azoknak a román állampolgároknak a számát jelenti, akiknek Romániában van bejelentett lakcímük, függetlenül attól, hogy ténylegesen az országban élnek-e. Ezzel szemben a rezidens lakosság csak azokat foglalja magában, akik valóban Romániában tartózkodnak. Ezért az állandó lakosság statisztikájába az akár hosszabb távon külföldön élő romániaiak is beletartoznak, magyarázza a Hotnews.

A legfrissebb statisztikai adatok alapján 2025 közepére a városi lakosság száma 11,99 millió főre csökkent, ami 1%-os visszaesést jelent az előző évhez viszonyítva. Ezzel szemben a vidéki lakosság 9,68 millióra emelkedett, ami egy enyhe, 0,1%-os növekedést tükröz. Jelenleg az ország lakosságának 55,3%-a városi környezetben, míg 44,7%-a vidéken él.

Románia továbbra is az Európai Unió egyik legvidékiesebb országa, hiszen az uniós átlaghoz képest, amely mindössze 25-30% körüli falusi lakosságot mutat, itt a vidéki népesség aránya jelentősen magasabb. Ez a vidéki lakosság magas aránya több szinten is kihat a gazdasági helyzetre: gátolja a gazdasági növekedést, mivel a nagyobb hozzáadott értéket képviselő iparágak és szolgáltatások jellemzően a városi központokban találhatók; alacsonyabb jövedelmeket és korlátozottabb lehetőségeket teremt a falusi közösségekben; és visszatartja a magánberuházásokat, mivel a vállalatok gyakran elkerülik az infrastruktúrában és munkaerőben gyengébben ellátott területeket. Más szóval, a romániai lakosság fele olyan helyeken él, ahol a bruttó hazai termék (GDP) alacsonyabb arányban termelődik.

A vidék magas népességi aránya komoly kihívások elé állítja az államot. Az elöregedő és szétszórt közösségek számára az államnak fenntartania kell a költséges infrastruktúrát, beleértve az utakat, iskolákat, egészségügyi központokat és közműhálózatokat. Mindeközben számos településen a lakosság csökkenése tapasztalható, míg a fenntartási költségek nem csökkennek. Az elnéptelenedett falvakban gyakran működésképtelenné válnak a szolgáltatások: iskolák működnek minimális diáklétszámmal, rendelők maradnak üresen, és az utak használata is ritkul. Ezek a tényezők hosszú távon nyomást gyakorolnak a költségvetésre, és csökkentik a közberuházások hatékonyságát.

A vidéki népesség átlagosan alacsonyabb iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. Az Eurostat szerint Romániában a legnagyobb a NEET-fiatalok aránya az EU-ban (azoké, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak) - ez a jelenség elsősorban a vidéki térségeket sújtja.

A közlekedési lehetőségek hiánya, a gyenge digitális hálózatok és a munkalehetőségek szűkössége komoly akadályokat gördít a társadalmi mobilitás elé, ami végül tartós szegénységi ciklusokat eredményez. Ennek következményeként alacsony jövedelmek, korlátozott hozzáférés az oktatáshoz és szűk horizontok alakulnak ki.

A demográfiai összetétel közvetlen hatással van arra, hogy Románia miként fér hozzá az uniós fejlesztési forrásokhoz, és mennyire képes ezeket hatékonyan igényelni. A jelentős vidéki népesség aránya szükségessé teszi a speciális fejlesztési programok bevezetését, mint például a vidékfejlesztési (PNDR), helyi infrastruktúra-fejlesztési vagy digitalizációs projekteket. Ugyanakkor a települések széttagoltsága és elöregedése miatt éppen azokban a térségekben, ahol a legnagyobb szükség lenne a támogatásra, a legnehezebb a beruházások megvalósítása.

Romániában a népesség többségét a hölgyek képviselik: az ország lakói közül 11,1 millió nő és 10,56 millió férfi található, ami azt jelenti, hogy a nők aránya 51,2%-ra tehető.

A 65 évnél idősebb emberek száma már túllépte a 4 milliót, míg a gyermekek (0-14 éves korosztály) létszáma 2,99 millióra csökkent. Az öregedési mutató, amely azt mutatja meg, hány idős ember jut 100 fiatalra, egy év leforgása alatt 130,2-ről 135,4-re emelkedett. Az átlagéletkor jelenleg 43,1 év, míg a medián életkor 44 év, és mindkét mutató növekvő tendenciát mutat.

A legnépesebb korosztály jelenleg a 45-49 éveseké, ami az 1970-1980-as évek születési hullámát tükrözi.

Románia az Európai Unió egyik legdinamikusabban csökkenő népességű országa. Az Eurostat statisztikái alapján az utóbbi húsz évben Románia szenvedte el a legnagyobb lakossági vesztességet, amely elsősorban a kivándorlás következménye. 2024 elején körülbelül 3,1 millió román állampolgár élt más uniós tagállamokban, ami a teljes uniós polgárság 22%-át jelenti az ilyen országokban.

Átlagosan évtizedenként egymillió fővel csökken a népesség. Tudorel Andrei, az INS elnöke, rámutatott, hogy az elmúlt harminc év során a várható élettartam több mint 7 évvel emelkedett. Ennek következtében Románia az EU-ban a népesség mérete alapján a hatodik helyről a hetedik helyre csúszik vissza.

A csökkenő és elöregedő népesség jelentős terhet jelent a nyugdíjrendszer számára, valamint az aktívan dolgozó emberekre is. A munkaképes korú (15-64 év között) és az idősebb korosztály (65 év felett) arányának folyamatos romlása aggasztó tendenciát mutat, amely mind a közpénzek fenntarthatóságát, mind pedig a nyugdíjkorhatár emelésének szükségességét aktuális kérdéssé teszi.

A fiatalok létszámának csökkenése párhuzamosan gátat szab a gazdasági növekedésnek és az innovációs lehetőségek kibontakozásának, ami hosszú távon jelentős hatással lesz Románia fejlődési perspektíváira.