Ursula von der Leyen határozott lépéseket tett a kínaiakkal szemben, ezzel új, komoly feszültségek kezdetét jelezve. Az események gyorsan felgyorsulnak, és a harc egyre inkább kézzelfoghatóvá válik.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke határozott kritikát fogalmazott meg Kína gazdasági politikájával kapcsolatban a G7-csúcstalálkozón. A kínai vállalatok azonban úgy vélik, hogy ez csupán egy figyelemelterelő taktika az EU saját belső gondjainak elfedésére. A feszültség egyre inkább növekszik a júliusi EU-Kína csúcstalálkozó előtt, miközben Brüsszel Washington felé is baráti gesztusokat próbál tenni. Eközben az uniós cégek Kínában egyre inkább piaci akadályokba ütköznek – számolt be az Euractiv.
Ursula von der Leyen a G7-csúcson élesen bírálta Kína gazdasági gyakorlatát, "új Kína-sokkal" és gazdasági zsarolással vádolva Pekinget. A Kínai Kereskedelmi Kamara szerint
Ez csupán egy figyelemelterelő manőver az Európai Unió belső gazdasági kihívásainak eltakarására.
A kínai cégeket képviselő szervezet véleménye szerint az ilyen jellegű beszédmód szétszakítja a globális gazdaságot, és hátrányosan hat a párbeszédre. Úgy látják, hogy Európának a tényekre épülő, építő jellegű együttműködésre kellene összpontosítania.
Von der Leyen határozott beszédstílusa nem véletlen:
júliusban két fontos határidő is közeleg, az amerikai Kína-ellenes vámintézkedések meghosszabbítása, valamint az EU-Kína csúcstalálkozó.
A kínai ritkaföldfém-nyersanyagokkal kapcsolatos korlátozások egyre inkább fokozzák az uniós aggodalmakat a gazdasági függőség növekedésével kapcsolatban. Míg Brüsszel az év elején még a Pekinggel való gazdasági kapcsolatok elmélyítését hirdette, most Washington elvárásainak megfelelően igyekszik eltávolodni Kínától. Az EU így próbálja megelőzni, hogy Trump vámfalának következményeként a kínai áruk áradat elözönölje az európai piacokat.
A pekingi székhelyű Európai Kereskedelmi Kamara nyilatkozata alapján az Európai Unió egyre fokozódó aggodalommal figyeli Kína exportpolitikájának alakulását.
A tagvállalatok közül sokan már most is jelentős piaci akadályokkal szembesülnek a kínai szabályozási környezet miatt. Egy friss felmérés szerint az uniós cégek közel kétharmada vesztett üzleti lehetőségeket 2024-ben a piaci hozzáférés korlátozottsága miatt. A kereskedelmi egyenlőtlenségek rendezése nélkül más országok is védelmi intézkedésekre kényszerülhetnek.
A csúcstalálkozó helyszínének eredeti tervei szerint Brüsszel lett volna a színhely, de a kínai nyomás következtében végül Peking fogadja az eseményt. Egy uniós diplomata az Euractivnak elmondta, hogy Ursula von der Leyen beszéde csupán Washington megnyugtatását célozta, így hangsúlyozva Európa eltökélt szándékát, hogy nem kíván túlságosan közel kerülni Kínához. Az Európai Unió továbbra is igyekszik közös stratégiát kidolgozni az Egyesült Államokkal a Kínával kapcsolatos kérdésekben. Egyes Európai Parlamenti képviselők pedig azt sugallják, hogy akár közös uniós-amerikai vámfenyegetés is lehetséges, ami új dimenziót adhat a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatoknak.
A Kínai Kereskedelmi Kamara véleménye szerint a közös uniós-amerikai szankciók előkészítése valószínűtlen forgatókönyv. Állításuk szerint jelenleg nincsenek nyomai ennek a folyamatnak, és úgy vélik, hogy ez a megközelítés hosszú távon inkább hátrányos hatású lehet. Peking és Brüsszel között a feszültség egyre nő, miközben mindkét fél próbálja megőrizni gazdasági kapcsolatait. A diplomáciai diskurzus fokozódik, ám a gyakorlati lehetőségek továbbra is korlátozottak maradnak.
