Ursula von der Leyen véleménye szerint, ha Donald Trump a hatalom birtokában kívánja megteremteni a békét, azt kizárólag az Európai Unióval való együttműködés révén érheti el.


"Mindannyian igazságos és tartós, de az erő pozíciójából kiinduló békét akarunk, ez Donald Trump érdeke is, és ha ezt el akarja érni, akkor ez csak az Európai Unió (EU) és tagállamai támogatásával lehetséges, mert előfeltételeket kell teljesíteni" - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendkívüli uniós csúcsot lezáró csütörtök esti sajtótájékoztatóján - írta az MTI.

Felhívta a figyelmet, hogy Európa kulcsszerepet játszott Ukrajna gazdasági túlélésének biztosításában, jelentős befektetésekkel támogatja az ukrán védelmi ipart és katonai képességeit. Emellett gondoskodott az energiarendszer fenntartásáról, amely lehetővé tette a tél átvészelését. "Számos példa bizonyítja, hogy Európa támogatása elengedhetetlen a pozitív eredmények eléréséhez és a béke megteremtéséhez, amely közös érdekünk" - tette hozzá.

Az uniós vezetők tanácskozásának összegzéseként Von der Leyen kiemelte: "Európa ma új fejezetet nyit, elkötelezetten dolgozunk biztonságunk védelméért, gyors és határozott lépésekkel haladunk előre."

Kiemelte, hogy Európa komoly kihívásokkal néz szembe, így az uniós felfegyverzési program akár 800 milliárd eurónyi forrást is mozgósíthat a katonai képességek megerősítése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a helyzet sürgető, ezért az Európai Bizottság a következő uniós csúcstalálkozó előtt részletes jogszabályi javaslatokat fog benyújtani.

A terv keretében első lépés a Stabilitási és Növekedési Paktum Nemzeti mentesítési aktiválása, amely nagyobb költségvetési rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, lehetővé téve számukra, hogy jelentős mértékben fektessenek be a védelembe. Hozzátette, ha ezt teljes mértékben kihasználják, akár 650 milliárd eurónyi védelmi kiadás válhat elérhetővé.

A bizottság egy új pénzügyi eszköz bevezetését javasolja, amely 150 milliárd euró értékű hitelt nyújtana a közös védelmi beszerzések felgyorsítására. Ez a különleges intézkedés – ahogy fogalmazott – az európai védelmi képességek erősítésére irányul, lehetővé téve a gyorsabb szállítást, és garantálva, hogy a hitelekből finanszírozott beszerzések kizárólag európai gyártóktól valósuljanak meg. Ezen kívül a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy önkéntesen átforgassák az EU meglévő költségvetési forrásait, különösen a kohéziós alapokat, védelmi célokra.

Az Európai Bizottság március 19-én bemutatja az európai védelmi fehér könyvet, valamint egy javaslatot a védelmi ipar egyszerűsítésére, amely hozzájárulhat a gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésekhez az ágazatban.

Ukrajna fegyveres erőinek támogatása soha nem volt ennyire aktuális, ezért elkötelezetten együttműködünk Ukrajnával és a védelmi iparral annak érdekében, hogy a katonai igények maradéktalanul teljesülhessenek.

- zárta beszédét Von der Leyen.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön bejelentette, hogy az év első feléig ad időt annak megvizsgálására, hogy az Európai Unión belül létrejöhetnek-e új együttműködések, amelyek lehetővé tennék más szövetséges országok számára, hogy részesüljenek Franciaország nukleáris elrettentő képességéből.

Megnyitunk egy új fejezetet, ahol szakértőink izgalmas eszmecserét folytatnak.

A francia elnök a csúcstalálkozó után kihangsúlyozta, hogy "egyedi megoldásokra" van szükség. Kiemelte, hogy a következő lépés a "stratégiai és technikai párbeszéd" megkezdése lesz, amelyet állam- és kormányfői szintű egyeztetések követnek. A cél az, hogy az első félév végéig feltérképezzék, milyen új együttműködési lehetőségek nyílhatnak meg ezen a területen. Macron szerint a brüsszeli találkozón több vezető is felkereste őt, hogy a témáról eszmét cseréljenek.

Donald Trump amerikai elnök kormánya többször hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem játszik szerepet az oroszokkal folytatott béketárgyalásokban. Ezzel összefüggésben Emmanuel Macron francia elnök február 16-ra Párizsba hívta az EU, a NATO és több tagállam vezetőit, hogy közösen megvitassák a kialakult helyzetet.

Az események további fordulatot vettek az első amerikai-orosz találkozót követően. Az egyeztetés után Keir Starmer kezdeményezett a párizsihoz hasonló értekezletet, és hívott meg több európai vezetőt, valamint Kanada miniszterelnököt és a NATO-főtitkát március 2-re Londonba. Mindeközben február végén lezajlott a botrányos véget ért a Trump-Zelenszkij szócsata a Fehér Házban. A brit fővárosban a márciusi találkozót követően bejelentették, hogy létrejött a "tettre készek koalíciója", akik megegyeztek a védelmi kiadások növelésének szükségességéről, valamint Kijev további támogatásáról.

Orbán Viktor miniszterelnök nem kapott meghívót az egyeztetésre, azonban később saját szavaival foglalta össze az esemény kimenetelét:

Londonban az európai vezetők egy fontos döntést hoztak: a béke helyett a háború folytatása mellett álltak ki. Ezzel azt a határozott üzenetet küldték, hogy Ukrajnának továbbra is harcolnia kell a konfliktusban.

António Costa, az Európai Tanács elnöke március 6-ra hívott össze rendkívüli uniós csúcsot, aminek fő témája szintén Ukrajna további támogatása, valamint a közös uniós védelmi költségvetés megvitatása volt. Az eseményt megelőzően Emmanuel Macron egy külön egyeztetésre hívta Orbán Viktort, feltehetőleg azért, hogy megpróbálja meggyőzni, ne éljen vétóval találkozón elfogadni kívánt újabb Kijevnek szánt támogatásokkal kapcsolatban. Végül a magyar miniszterelnök a csúcsot lezáró dokumentum szövegét vétózta meg, így azt nem 27 csak 26 tagállam írta alá.

Related posts