Az év végére a magyar gazdaság végre túllépett a recesszió nehézségein.

A Magyarország gazdaságának tavalyi teljesítménye 0,6%-os éves növekedést mutatott, míg az utolsó negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévet, és 0,2%-kal volt magasabb a 2023-as év utolsó negyedévéhez viszonyítva - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentésében. Ez az első GDP-becslés még meglehetősen általános, a részletesebb adatokra április 4-én számíthatunk. A jelentésből kiderül, hogy a növekedés fő motorja a szolgáltatási szektor teljesítménye volt, míg a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar visszaesése visszahúzta a gazdasági teljesítményt.

Tavaly az első negyedévben a GDP 1,6%-kal bővült, majd a második negyedévben 1,2%-os növekedést mutatott. Ezt követően a harmadik negyedévben 0,7%-os visszaesés következett be, figyelembe véve a 2023-as év által hozott 0,7%-os recessziót. Negyedéves bontásban az első negyedév még 0,5%-os növekedést regisztrált, de a második negyedévben már csak 0,2%-os csökkenés következett, míg a harmadik negyedév újabb 0,6%-os visszaesést hozott. Ez a két egymást követő csökkenő negyedév technikai recessziót eredményezett a magyar gazdaság számára, ráadásul a 0,7%-os negyedéves teljesítmény a legrosszabb eredmény volt az Európai Unióban.

Az előzetes várakozások szerint a szakértők többsége a technikai recesszió gyors lezárására számított. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a vg.hu által végzett felmérésben kifejtette, hogy az utolsó negyedévben, a két egymást követő negyedévnyi gazdasági visszaesést követően, 0,5 százalékos GDP-növekedésre lehetett számítani negyedéves szinten. Éves szinten pedig 0,2 százalékos bővülésre tett javaslatot. Ennek fényében Virovácz 2024-re 0,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált.

Az utolsó negyedév GDP-jének alakulásának részletes elemzése nem éppen egyszerű feladat, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) már a negyedév végét követő harmincadik napon közzéteszi az első GDP-becslést. Ez azt jelenti, hogy még mielőtt megérkeznének az utolsó hónap, tehát december, ipari, építőipari, kiskereskedelmi és külkereskedelmi adatok, valamint a negyedévről szóló beruházási információk, már rendelkezésünkre áll az előzetes GDP-érték. Ennek következtében a nemzetgazdaság különböző szegmenseinek hatásait csak korlátozottan tudjuk vizsgálni a GDP alakulására.

A magyar gazdaságot továbbra sem az ipari termelés húzza előre, hacsak decemberben nem tapasztaltunk valamilyen jelentős fellendülést (az első iparstatisztikai becslést decemberről február 6-án hozzák nyilvánosságra, míg a részletes adatokat 13-án ismerhetjük meg). Éves összehasonlításban az ipari termelés októberben 3,1, novemberben pedig 2,9 százalékkal csökkent – ezek az adatok munkanaphatással kiigazítottak. Októberben legalább havi szinten 2 százalékos növekedést mutatott a termelés, ám november már októberhez viszonyítva is 1,6 százalékos visszaesést eredményezett.

Mindkét hónap során éves összevetésben csökkenést tapasztaltunk: októberben 0,2 százalékkal, míg novemberben 1,7 százalékkal csökkent az építőipari kibocsátás az előző évhez képest (a decemberi adatokat a KSH február 14-én teszi közzé). Októberben a termelés ugyan növekedett, ám novemberre a szektor lendülete megtört, és az októberhez viszonyítva is visszaesést mutatott az ágazat teljesítménye. Az év végi visszaesés különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy 2023 elején még jelentős növekedést könyvelhettünk el.

Ez a terület nem igazán járult hozzá jelentősen a magyar gazdaság fejlődéséhez. A mezőgazdaságról a statisztikai hivatal nem tesz közzé éven belüli gyorsjelentéseket, így önálló havi vagy negyedéves jelentések sem állnak rendelkezésre. Azonban az előző negyedévek részletes GDP-adatai révén nyomon követhetjük a mezőgazdasági szektor teljesítményének alakulását. Az első három negyedév során folyamatosan romló mutatókat tapasztalhattunk, bár ezt egy rendkívül magas 2023-as bázis érték is befolyásolja, amelyet egy rendkívül alacsony 2022-es év előzött meg.

Az első negyedévben még 0,2 százalékkal meghaladta a "mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat" elnevezésű nemzetgazdasági ág termelésének volumene a 2023-as első negyedévit, de aztán zuhanásra váltottunk. A második negyedévben már 6,8 százalékos, majd a harmadikban 14,9 százalékos volt a visszaesés 2023 azonos negyedévéhez képest. Ha az utolsó negyedévben esetleg meg is fordult a trend - erre csekély lehet az esély, miután 2023 utolsó negyedéve csaknem 46 százalékos növekedést hozott az előző évhez képest -, olyan bombaeredményt aligha hozhat az október-decemberi időszak, ami pozitív tartományba lökné a mezőgazdaság egész éves teljesítményét.

Ha sem az ipar, sem a mezőgazdaság, akkor mi? Igen, a szolgáltatások az a terület, amely egész évben jól teljesített, minden negyedévben 2 százalék körüli volt a növekedése az előző évhez képest (az első két negyedévben egyaránt 2,2 százalékos, a harmadikban 1,9 százalékos).

Két olyan szolgáltatószektor van, amelyek teljesítményéről havonta közöl gyorsjelentést a KSH: a kiskereskedelem és a turizmus-vendéglátás. A kiskereskedelmi forgalom októberben 3,6 százalékkal, novemberben 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - a decemberi adatok majd február 6-án látjuk -, de hozzátartozik a dologhoz, hogy 2023 hatalmas, éves szinten csaknem 8 százalékos visszaesést hozott. Vagyis azért még messze nem tért vissza a magyarok korábbi vásárlókedve, ez abból is látszik, hogy az áfabevételek például csaknem 1200 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől.

A turizmus már 2023-ban is mutatott némi növekedést, hiszen a vendégéjszakák száma 2,5 százalékkal emelkedett. Ez különösen kedvező hír, mivel 2024-re a tendencia tovább folytatódott, sőt, a növekedés üteme is felgyorsult. Tavaly a vendégéjszakák száma 5,8 százalékkal nőtt, és az ágazat teljes éves KSH-adatainak tükrében az utolsó negyedévben a bővülés 8,4-9,7 százalék között mozgott. A külföldi turisták által eltöltött éjszakák számának közel tíz százalékos növekedése játszotta a fő szerepet ebben a fejlődésben.