Választási jogszabályok: Az uniós szintű reformok sürgető szükségessége.
Az uniós választási rendszer reformja továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe, elsősorban a spanyol fél késlekedése miatt, ami a 2018-as módosítások ratifikálását illeti. Az Alkotmányügyi Bizottság szakértőkkel folytatott eszmecseréje rávilágított a politikai és jogi bonyodalmakra, amelyek akadályozzák egy egységesebb uniós választási környezet kialakítását. Ezt a megállapítást az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának legfrissebb jelentése is megerősíti.
Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága szakértők bevonásával elemezte az uniós választási jog reformjának stagnálását, kiemelt figyelmet fordítva Spanyolország késlekedésére a 2018-as módosítások ratifikálásában. A 2022-es javaslat sorsa is kérdéses, mivel a korábbi reformok elakadásai jelentős akadályokat gördítenek az előrelépés elé.
A spanyol jogi és politológiai szakértők álláspontja szerint a 2%-os nemzeti küszöb bevezetése súlyosan diszkrét hátrányt jelentene a regionális pártok számára, ami politikai feszültségeket és ellenállást generálna.
További kihívásként emelték ki a külföldön élő magyarok szavazásának bonyolultságát, valamint a postai szolgáltatások megbízhatatlanságát, amelyek gyakran megnehezítik a szavazati jog gyakorlását.
A képviselők több megoldást is felvetettek: egyesek kivételt kérnének a küszöbszabály alól, mások a kisebbségi pártok koalícióképzését szorgalmaznák.
A vita során felmerült a transznacionális listák - vagyis EU-szintű pártindulások - megvalósíthatósága is, de a tagállamok politikai kultúrájának különbségei továbbra is akadályt jelentenek.
