Vajon véget ért az európai pápák korszaka? - A számok mindent elárulnak.

A világon a népességnövekedéssel párhuzamosan folyamatosan nő a katolikus hitet vallók száma, a növekedés azonban földrészenként egyenetlen. Míg a kereszténység, azon belül a katolicizmus fő területe évszázadokon keresztül Európa volt, az öreg kontinens részesedése az összes katolikus hívőből egyre kisebb. Bár a pápát választó bíborosok testületében még mindig felülreprezentáltak az európaiak, arányuk folyamatosan csökken, ami előrevetíti, hogy a jövőben egyre nagyobb eséllyel nem innen fognak származni a pápák.

A 2023-as adatok alapján a katolikusok globális létszáma 1 milliárd 406 millió főre tehető. Földrészenkénti megoszlásuk a következőképpen alakul: Európában a katolikus közösség 20,4%-ot képvisel, míg Ázsiában ez az arány 11%. Afrika a katolikusok 20%-ának ad otthont, Észak-Amerikában 6,6%-uk él, Közép-Amerikában pedig 13,8%-uk található. Dél-Amerika a legnagyobb katolikus közösséggel bír, hiszen itt a katolikusok aránya eléri a 24,7%-ot. Az ausztráliai és óceániai térségben összesen 11 millió katolikust tartanak nyilván.

A katolikusok száma folyamatosan növekszik, földrészenként azonban jelentős eltérések vannak.

A 2022 és 2023 közötti időszakban a pápai vezetést elismerő hívek száma világszerte 1,15%-os növekedést mutatott. Ennek a növekedésnek a motorja Afrika, ahol az egy év alatt regisztrált 3,31%-os emelkedés figyelemre méltó. 2023-ban a kontinensen összesen 281 millió katolikus élt, ebből a Kongói Demokratikus Köztársaságban egyedül 55 millióan vallották magukat katolikusnak.

Az amerikai kontinens összesített adatai szerint a katolikus hívek számának növekedése 0,9 százalékot ért el, azonban Észak- és Latin-Amerika között jelentős eltérések figyelhetők meg. Ázsiában a növekedés 0,6 százalékra rúgott, míg Európában csupán 0,2 százalékos emelkedést tapasztaltak, ami gyakorlatilag stagnáló helyzetet tükröz. Ezzel szemben Ausztráliában és Óceániában 1,9 százalékkal bővült a katolikus közösség létszáma.

Miközben a hívek száma világszerte növekszik, a papok száma csökkenést mutat. 2022-ről 2023-ra 0,2 százalékkal lett kevesebb pap, így tavalyelőtt 406 996 lelkipásztort regisztráltak. A papjelöltek száma még nagyobb visszaesést mutat: 2022-ről 2023-ra 1,8 százalékkal csökkent. Vagyis egyre több hívőre jut egyre kevesebb pap, ráadásul a szeminaristák száma 2012 óta folyamatosan csökken, így az egyházi személyek utánpótlása súlyos kihívások elé néz. Nem véletlen, hogy újra és újra felmerül a papi nőtlenség, a cölibátus eltörlésének kérdése.

Az Economist nemrégiben egy figyelemre méltó statisztikát tárt a nagyközönség elé: 1975 és 2025 között Afrika és Ázsia katolikus híveinek száma drámai mértékben emelkedett, felülmúlva a népesség növekedését. Ezzel szemben Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában és Óceániában a katolikus közösség bővülése elmaradt a lakosság gyarapodásától. Európában pedig, érdekes módon, annak ellenére, hogy a népesség száma nőtt, a katolikus hívek száma csökkent.

A lap kutatásai során feltérképezte, hogy a történelem folyamán hol helyezkedett el a katolikus hívek számának úgynevezett "gravitációs középpontja". Ez a középpont azt a helyet jelöli, ahonnan egyenlő távolságra élnek katolikusok északon, délen, keleten és nyugaton. Az időszámításunk szerinti 100-as évtől egészen a XIX. század végéig ez a középpont Európában volt, ám 1900-tól egyértelműen délnyugati irányba kezdett el tolódni. Ez a változás szoros összefüggésben állt azzal, hogy a katolikus hívek száma egyre inkább növekedett Afrikában és Dél-Amerikában.

Ma a gravitációs középpont valahol az egyébként muszlim többségű Szenegálban van, 2050-re pedig innen délkeletre, Elefántcsontpart területére tevődik át. Ennek oka, hogy az afrikai katolikusok száma növekszik a legdinamikusabban, párhuzamosan azzal, hogy az elkövetkező évtizedekben arányaiban a fekete kontinensen várható a legnagyobb népességnövekedés.

Az európai katolikus közösség arányának folyamatos csökkenése figyelhető meg, miközben a többi kontinens szerepe és jelentősége egyre inkább előtérbe kerül.

Ennek egyértelmű jele volt Ferenc pápa megválasztása, aki az első pápa volt az amerikai földrészről. A nemrég elhunyt egyházfő pedig "gondoskodott" arról, hogy a pápát választó bíborosok testületében is arányaiban egyre kevesebb európai legyen.

A május 7-én tartandó konklávé során összesen 135 bíboros fog részt venni a szavazáson, ami azt jelenti, hogy Ferenc pápa halála idején ennyien nem lépték még át a 80. életévüket. Érdemes megjegyezni, hogy két bíboros egészségi problémák miatt nem vehet részt az eseményen. A résztvevők közül Ferenc pápa 108-at nevezett ki saját pápasága alatt. Ha a 2013-as konklávéval vetjük össze a mostanit, jelentős változást tapasztalhatunk az európai bíborosok arányában. Míg 12 éve az összes bíboros 51%-a európai származású volt, addig most csupán 40%-uk. Ez a változás azt jelenti, hogy az európai bíborosok még mindig jelentős mértékben képviseltetik magukat, hiszen az összes katolikusnak csupán 20,4%-a él Európában. Az észak-amerikai bíborosok aránya is csökkent, 12%-ról 10%-ra, míg más kontinensekről arányosan több bíboros van jelen a konklávén.

Mivel a bíborosok saját körükből választják meg a pápát, ha ez a tendencia továbbra is fennmarad, akkor a jövőben egyre valószínűbb, hogy a pápák nem európai eredetűek lesznek.

Ami az Egyesült Államokat illeti, 2024-ben a felnőtt lakosság 20 százaléka volt katolikus. Ez az arány tíz éve változatlan, de 2007-ben még az amerikai felnőtt lakosság 24 százaléka volt katolikus. Az amerikai katolikusokon belül még mindig a fehérek vannak legtöbben (54%), de egyre nő a latinók aránya (36%). 2007 óta 10 százalékponttal csökkent a fehérek aránya a katolikusokon belül, míg a latinóké 7 százalékponttal nőtt.

A latino katolikus közösség körében a bevándorlók aránya 58 százalék, míg 22 százalékuk az Egyesült Államokban született bevándorló szülők gyermeke. Ezzel szemben a fehér katolikusok esetében 83 százalék már legalább a harmadik generációba tartozik az amerikai társadalomban. Ez a helyzet jól érzékelteti, hogy a spanyolajkú bevándorlók folyamatosan frissítik a helyi katolikus közösséget, és ennek köszönhetően az amerikai katolikusok aránya nem csökken a teljes lakosság körében.