A hazai arborétumokban varázslatos virágtenger bontogatja szirmait, ahogy a természet újjászületik. A tavasz érkeztével a sokszínű vidék élete feléled, és a fák, cserjék, valamint virágok csodálatos látványt nyújtanak. A színek kavalkádja, az illatok harm
A természet újjáéledése már a levegőben érezhető, ahogy a napfény egyre hosszabb ideig simogatja a tájat. Hazánk legpompásabb kerteiben, az arborétumok és botanikus kertek varázslatos világában sorra bontogatják szirmaikat a kora tavaszi virágok. Élénk színeikkel és bőséges virágzásukkal nem csupán lenyűgöző látványt kínálnak, hanem a tél búcsúját is ünneplik, csalogatva a kíváncsi látogatókat és az első napsugarakra ébredő beporzó rovarokat. A természet színes palettáján minden egyes virág egy újabb örömhír, amely a megújulás és az élet örök körforgását hirdeti.
A gyűjteményes kertek szerepe a szabadidő értelmes eltöltésében, a pihentető kikapcsolódásban, valamint a testi és lelki egészség megőrzésében folyamatosan nő. Ez a tendencia különösen jól tükröződik a látogatók számának növekedésében. 2024-re a magyar gyűjteményes kertek látogatottsága meghaladta a 2,3 milliót, ami széleskörű lehetőségeket teremt az ismeretek átadására és a közgondolkodás formálására. E kertek nemcsak a természet szépségét mutatják be, hanem a fenntarthatóság fontosságát is hangsúlyozzák, így hozzájárulnak az intézmények küldetésének sikeres megvalósításához.
A gyűjteményes kertek varázsa éppen ebben rejlik: egyedülálló módon ötvözik az élményt és az ismereteket, lehetővé téve, hogy felfedezzük az élővilág sokszínűségét, összefonódásait és érzékeny egyensúlyát. A zsongás közepette is megjelenik bennük egyfajta nyugalom és harmónia, amely megnyugtatja a látogatót. Ezek a kertek nem csupán gyönyörű látványosságok, hanem olyan értékes természetvédelmi kincsek is, amelyek ritka és védett fajokat rejtenek, így igazi élő örökségként funkcionálnak.
Az arborétumok és botanikus kertek valódi növényi kincstárak, ahol számtalan faj és változat vár felfedezésre. Minden évben újabb és újabb növények kerülnek a figyelem középpontjába: idén például a korai juhar, amely hamarosan csodálatos virágzásba kezd, és az év fája cím birtokosa. A híres ginkgo, vagyis páfrányfenyő is bemutatkozik, hiszen 27 különböző kertben gyönyörködhetünk az impozáns, öreg példányokban. De nem csupán a fák és cserjék sokfélesége az, ami lenyűgöz: az élővilág gazdagságát a sávos szitakötő, az év rovara is bizonyítja, amely 10 gyűjteményes kertben is megfigyelhető. A természet csodáit tovább gazdagítja az év vadvirága, a védett mocsári nöszőfű, amely májusban három kertben bontogatja szirmait. E növények jelenléte nem csupán esztétikai élményt nyújt; felhívja a figyelmet a botanikus kertek fontos szerepére a védett fajok megőrzésében is.
Több mint 20 zöld és kulturális ünnepnapot ünnepelnek, tematikus programokkal gazdagítva a látogatók élményeit. A legnagyobb népszerűségnek örvendő események közé tartozik a Föld Napja (9), a Madarak és Fák Napja (17) és a Kutatók Éjszakája (9), ahol számos intézmény várja különleges programokkal az érdeklődőket. A tagkerti közösségek egyre inkább saját, egyedi tematikus rendezvényeket szerveznek, mint például a cseresznyevirágzás idején az ELTE Füvészkertben, a Varga Márton Kertészeti Technikum területén és a SZTE Füvészkertjében. A levendula és rózsanyílás időszakában a Nagyerdei Kultúrpark, a MATE Gödöllői Botanikus Kert, a SZTE Füvészkert és a Pannonhalmi Apátság Arborétuma várja az érdeklődőket. Az őszi lombszíneződés idején pedig a Varga Márton KT és a Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton kínál izgalmas programokat. 2025-ben szintén megrendezésre kerül a Szorgos Hangyák Hete a Szarvasi Arborétumban, amely az önkéntesség fontosságára hívja fel a figyelmet. Emellett Kertművészeti Napok várják a látogatókat Fehérvárcsurgón, valamint a Tobozszüret esemény a Folly Arborétumban Badacsonyörsön. Több helyszínen népszerű Szentjánosbogár séták is zajlanak, de a programkínálat kiállításokból, koncertekből, táborokból és sok más eseményből is áll. A részletes információkért érdemes ellátogatni a Szövetség és az intézmények hivatalos honlapjára.
A Magyar Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) 1992-ben alakult meg, és azóta közel 50 hazai botanikus kertet és intézményt fog össze. Ezek a kertek nemcsak természetvédelmi szempontból fontosak, hanem sok esetben történeti kertekként műemléki védelmet is élveznek. A tagintézmények tudományos célú élőnövény-gyűjteményeket működtetnek, több mint ötszáz védett, honos növényfajt őrizve. Ezek a kertek stratégiai génbankokként is funkcionálnak, és elengedhetetlen szerepet játszanak az oktatásban és a környezeti nevelésben. Ökoturisztikai jelentőségük is figyelemre méltó, hiszen évente közel 2,5 millió látogatót vonzanak, akiknek többsége belföldi. (MTI)
