Novemberben lenyűgöző tűzgömbök ragyognak az égen, varázslatos látványt nyújtva a csillagászati események kedvelőinek. Az égbolt ezen csodái minden évben elbűvölik a megfigyelőket, akik izgatottan várják, hogy tanúi lehessenek ennek a különleges égi jelen
A Déli Tauridák november 5-én, az Északi Tauridák november 12-én érik el aktivitásuk csúcsukat. November első két hetében tehát érdemes lesz megfigyelni a meteorrajokat, amelyek tagjai lassú, fényes hullócsillagok, köztük pedig több tűzgömb is várható - írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye alapján.
A Tauridák időszaka az egyik leglátványosabb - bár nem a legintenzívebb - meteorzápor az ősz során. A meteorrajok jellemzően 5-10 hullócsillagot produkálnak óránként, ezek azonban többnyire fényes, lassú hullócsillagok, nem ritka közöttük a fényes tűzgömb sem. Hozzátették: mivel a két meteorraj aktivitása elnyújtott, sok éjszakán át megfigyelhetőek, sőt, a Déli és Északi Tauridák aktivitása át is fedi egymást.
A Déli Tauridák csodás meteorrajának aktivitása október 23. és november 12. között figyelhető meg, a csúcsidőszak pedig november 5-én vár ránk, amikor akár 5-10 meteor is feltűnhet óránként az éjszakai égbolton. Ezzel párhuzamosan az Északi Tauridák is aktívak, október 20. és december 10. között, és a csúcspontjuk november 12-én érkezik el, hasonlóan élénk aktivitással. A meteorok a Bika (Taurus) csillagkép irányából tűnnek fel, innen kapják nevüket, ám valójában az égbolt bármely részén megjelenhetnek. Megfigyelésükhöz nem szükséges távcső, hiszen szabad szemmel is gyönyörködhetünk bennük. A Tauridák meteorjai különösen lassúak, fényesek és gyakran színesek, így ideális alanyai az asztrofotósoknak is, akiknek remek lehetőséget kínálnak a lenyűgöző felvételek készítésére. Készüljünk fel tehát az éjszakai égbolt varázslatos látványaira!
A Tauridák meteorrajára jellemző, hogy jelentősebb méretű, kavicsszerű meteoroidokból áll, ami miatt sokuk kifejezetten ragyogó tűzgömbként tűnik fel az éjszakai égbolton. Az ilyen csodálatos látvány megfigyeléséhez elegendő egy sötét, közvetlen világítástól mentes terület, valamint egy kis türelem: néhány perc elteltével könnyen szemtanúi lehetünk egy-egy tűzgömb felvillanásának, ami varázslatos módon beragyogja az eget. A Tauridák szülőégteste a 2P/Encke üstökös, amely a legrövidebb keringési idővel rendelkező periodikus üstökös, mindössze 3,3 év alatt teljesíti körét napunk körül.
Az Encke-üstökös minden egyes útja során apró részecskéket szór el, amelyek a Föld pályáját keresztezik, ezzel különleges nyomot hagyva az éjszakai égbolton.
Amikor bolygónk áthalad ezen a por- és jégszemcsékből álló törmelékmezőn, a részecskék a légkörbe ütközve felizzanak, így megjelennek a varázslatos "hullócsillagok". A Déli Tauridák közvetlenül az Encke-üstökös maradványaiból származnak, míg az Északi Tauridák forrása részben a 2P/Encke üstökös, részben pedig a 2004 TG10 nevű aszteroida maradványaira vezethető vissza. Ez az utóbbi valószínűleg egy ősi, már több tízezer éve szétesett, hatalmas üstökös darabja. A két meteorzápor aktivitása eltérő időszakokban zajlik, de mindkettő kisugárzási pontja a Bika csillagkép területén található.
