Kína határozott lépéseket tervez az árak mesterséges intelligencia általi manipulációjának megfékezésére.

November végéig van lehetőség arra, hogy véleményt nyilvánítsunk a hatóság által kidolgozott tervezetről, amely az online platformokon megjelenő összejátszások, tisztességtelen támogatások és zárt ökoszisztémák elleni fellépést célozza. Ne hagyd ki ezt az alkalmat, hogy kifejtsd gondolataidat!

A kínai piaci felügyeleti hatóság új, monopóliumellenes irányelvek kidolgozását javasolta, amelyek kifejezetten az online kereskedelmi, étkezési kiszállító és utazási platformokat célozzák meg. E szabályozás célja, hogy felhívja a figyelmet az "algoritmusvezérelt ármanipuláció" rejtett veszélyeire. A hétvégén nyilvánosságra hozott tervezet hangsúlyozza, hogy a jelentős piaci erővel bíró online cégek milyen bonyolult és gyakran átláthatatlan módszereket alkalmaznak technológiai eszközeik segítségével a versenytársak kiszorítására, valamint a fogyasztók érdekeinek sérelmére. E témáról a South China Morning Post hétfői híradásában számolt be.

A dokumentum nyolc konkrét tényezőt emel ki, amelyek arra kényszerítik a kereskedőket, hogy kizárólagos szerződéseket írjanak alá. Ilyen tényezők például az árakat és jutalékokat egyformán szabályozó összehangolt algoritmusok, továbbá olyan gyakorlatok, mint a túlzott támogatások nyújtása vagy a kereskedők indokolatlan kizárása. A hatóság egyértelműen megtiltaná a domináns piaci szereplőkkel rendelkező platformok számára, hogy a tranzakciós partnerek blokkolására vonatkozó intézkedéseket alkalmazzanak az alkalmazás- vagy hálózati szinten – olvasható az SCMP jelentésében.

Az automatizált diszkriminatív eljárások olyan folyamatokat takarnak, amelyek során algoritmusok vagy mesterséges intelligencia rendszerek döntéseket hoznak, de ezek a döntések előítéleteket vagy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek különböző csoportokkal szemben. Ezek a gyakorlatok gyakran rejtett módon jelennek meg, és hatással lehetnek például a munkaerő-felvételre, hitelbírálatra vagy a rendőrségi intézkedésekre. A probléma megoldása érdekében fontos, hogy a fejlesztők és a döntéshozók figyelmet fordítsanak az etikai irányelvekre és a méltányosságra, biztosítva, hogy a technológia ne erősítse meg a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket.

Az új szabályozás "célzott szűrést és dinamikus monitorozást" követelne meg az alapvető algoritmikus modellekre nézve, beleértve az árképző rendszereket, az ajánlási rendszereket vagy a rangsorolási és hirdetéselhelyezési stratégiákat is. Külön kiemelik a "diszkriminatív tervezés", a tisztességtelen tranzakciós gyakorlatok, a túlzott árkiigazítások és az "egységes árképzési promóciók" azonosításának szükségességét is, tekintettel arra, hogy a netes platformok ilyen algoritmusokat használnak a kereskedelmi műveletek, a forgalom és az árképzés irányításra.

A lapban idézett kormányzati szakértő hangsúlyozta, hogy az új big data- és mesterséges intelligencia (MI) technológiák széleskörű alkalmazása során a kockázatok különösen kiéleződnek. A monopóliumellenes intézkedések célja nem csupán az árverseny védelme, hanem a piac torzulásainak megakadályozása is. A cikkben említést nyer, hogy a "digitális ármanipuláció" ügyében a kínai internetes felügyelet már korábban is lefolytatott vizsgálatokat, arra bátorítva a piaci szereplőket, hogy foglalkozzanak a visszhangkamrák és a demográfiai csoportok számára diszkrét módon történő árképzés problémáival.

A szabályozás kérdése messze nem olyan könnyű, mint amilyennek elsőre tűnhet.

Ide tartozik, hogy a kínai kormányzat a közelmúltban elkezdte szigorítani a mesterséges intelligenciával generált félretájékoztatásra vonatkozó szabályozást is, kitérve az álhírek létrehozására és terjesztésére, a pornográf vagy erőszakos képek létrehozására, mások megszemélyesítésére, a webes forgalom manipulálására, a bántalmazásra vagy az "online trollkodásra". Ahogy korábban írtuk, korábban már hoztak intézkedéseket az MI-vel készített, de címkézés nélkül közölt tartalmak ellen, előírva, hogy minden szintetikus adatot kifejezetten ilyenként kell azonosítani.

A Nikkei Asia ezzel kapcsolatban arról ír, hogy Kína mindezzel az Európai Unió által is képviselt vonalat erősíti a mesterséges intelligencia társadalmi következményeinek kezelésében azáltal, hogy közvetlenül a technológiai vállalatokra vonatkozó, átfogó szabályrendszert próbál alkalmazni. A visszaélések felelősségét így az MI-szolgáltatások felhasználóiról inkább a technológiát létrehozó és működtető vállalatokra helyezik, szemben az amerikai mintával vagy az általános szabályozatlansággal, amelynek következtében az ilyen tartalmak elárasztották az internetet.

Valóban, az Európai Unió jelenleg azon dolgozik, hogy egyszerűsítse a mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó javaslatait, hogy ezzel javítsa nem túl erős versenyképességét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Kínában például az Alibaba legújabb Qwen chatbotja, amelyet a ChatGPT riválisaként említenek, képes bármikor és bárhol válaszolni a felhasználók kérdéseire. Azonban érzékeny témákban, mint például a Tienanmen téri események, a chatbot a kínai kormány hivatalos álláspontját tükrözi, és hibaüzenetet küld, ha valaki ezzel kapcsolatban érdeklődik.