A Putyin és Trump közötti szerződés lejárata sokak aggodalmát kelti: az emberek félelme fokozódik - ACNEWS.
Trump és Putyin nukleáris tesztelési fenyegetéseikkel aggasztó feszültséget keltenek, miközben a New START egyezmény februári lejárata egyre közeledik – a globális biztonsági helyzet pedig egyre inkább kétségessé válik.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin heteken át kölcsönösen fenyegetőztek a nukleáris tesztek újraindításával. A kiélezett helyzetet Putyin október végi bejelentései indították a Poseidon nukleáris meghajtású rakétáról.
Néhány nappal később Trump bejelentette, hogy három évtized után először elrendelte az Egyesült Államok nukleáris tesztjét. A két vezető provokatív nyilatkozatai, beleértve Oroszország reakcióját is, amely szerint Moszkva is fontolóra veszi a tesztek újraindítását, világszerte aggodalmat keltettek egy esetleges új nukleáris fegyverkezési verseny miatt. A háttérben mindkét ország figyelemmel kíséri a február 4-i határidőt, amikor is az egyetlen megmaradt nukleáris fegyverkorlátozó egyezmény lejár.
A New START egyezmény maximálisan 1 550 telepített hosszú hatótávolságú nukleáris robbanófejet engedélyez mindkét országnak, beleértve az interkontinentális ballisztikus rakétákat, tengeralattjáróról indítható rakétákat és bombázókat. Joe Biden elnök öt évvel meghosszabbította a szerződést, amely jövő év elején jár le, anélkül hogy látható lenne előrelépés egy új megállapodás felé.
A Trump Nemzetbiztonsági Tanács augusztusi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt nukleáris szakértőkkel tárgyalt a nukleáris fegyverek esetleges korlátozásáról, az amerikai nukleáris triád állapotáról és a telepített fegyverek számának bővítéséről. A cél az volt, hogy az USA felkészült legyen bármilyen nukleáris tárgyalásra a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező két vezetőjével.
A találkozó nem eredményezett előrelépést sem a háború befejezésében, sem új nukleáris egyezmény létrehozásában. Putyin később nyilvánosan felvetette a New START megállapodás hosszabbításának lehetőségét, amelyre Trump kedvezően reagált: "Jónak tűnik számomra." Ennek ellenére több mint egy hónap elteltével sem tapasztalható a tárgyalások folytatásának jele.
2023-ban az orosz kormány felfüggesztette a szerződés kritikus ellenőrzési mechanizmusában való részvételt, amelyet a COVID-járvány következtében már korábban is szüneteltettek. Ennek ellenére mindkét fél elkötelezetten betartja a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozására vonatkozó megállapodásokat.
A New START szerződés lejárta új kihívásokkal szembesít minket: Oroszország új nukleáris rendszerek kifejlesztésén dolgozik, míg Kína gyors ütemben növeli nukleáris arzenálját. Ha a jelenlegi korlátozások megszűnnek, e két ország évtizedek óta először helyezheti üzembe hosszú hatótávolságú fegyvereit anélkül, hogy bármiféle korlátozásra lenne szükség, ami komoly félreértésekhez és téves politikai számításokhoz vezethet.
Szakértők véleménye szerint egy politikai megállapodás révén a korlátozások fenntartása viszonylag gyorsan megvalósítható lenne. Az orosz fél azonban elutasítja a határidő nélküli hosszabbítást, míg az amerikai kormány hivatalosan még nem adott választ a helyzetre. A republikánusok nyomása a meghosszabbítással szemben folyamatosan növekszik, ugyanakkor Trump érdeklődése a fegyverkorlátozások iránt, különösen Oroszország és Kína vonatkozásában, szintén megfigyelhető.
Oroszország a nukleáris meghajtású Poseidon drónt és egy nukleáris képességű cirkálórakétát tesztelte, de a fegyverek fejlesztése nem esett a szerződés hatálya alá. A tesztek viszont "ellenkező hatást váltottak ki" az USA részéről, távolabb sodorva Trumpt a további tárgyalásoktól.
A héten a fegyveres és energetikai vezetők Trump elnökkel találkoznak, hogy megpróbálják megakadályozni a nukleáris tesztek újraindítását. A demokratikus politikai tábor igyekszik kidolgozni egy új megállapodást, míg mások és szakértők úgy vélik, hogy Trumpnak nem lenne érdemes meghosszabbítania a meglévő szerződést.
A New START szerződés 2011-es szintre korlátozza az Egyesült Államokban telepített nukleáris fegyverek számát, ami gátat szab a rakéták korszerűsítésének és a kínai-orosz fenyegetések megfelelő kezelésének. Amennyiben ez a megállapodás nem marad hatályban, az amerikai hírszerzés számára is komoly nehézséget okozhat a helyzet pontos felmérése.
Trump érdeklődik egy lehetséges trilaterális megállapodás iránt Kínával, amit első elnöki ciklusa alatt is próbált előmozdítani. Kína azonban csak akkor lépne az asztalhoz, ha nukleáris arzenálja eléri az USA szintjét, ami várhatóan 2030-ra történik meg.
Trump korábban úgy fogalmazott: "Mi vagyunk a világ vezető nukleáris hatalma, ami ijesztő, de elkerülhetetlen helyzet. Oroszország a második, míg Kína jelenleg a harmadik helyen áll, de néhány éven belül megelőzhetnek minket. Talán dolgozunk egy olyan javaslaton, amely célul tűzi ki mindhármunk denuklearizálását."
Jelen pillanatban nem áll rendelkezésre érvényes terv a trilaterális megállapodás megvalósítására.
