A közlekedés során különösen kockázatos helyzetet teremt az a járművezető, aki percenként 120 leütésnél gyorsabb ritmusú zenét hallgat. Az efféle ütemek könnyen elvonhatják a figyelmet az útról, és növelhetik a balesetek kockázatát.

Nem rajongunk igazán a csendért az autóban: az Allianz Hungária reprezentatív gépjárműfelmérésből legalábbis az derül ki. A magyar sofőröknek mindössze 11 százaléka szeret úgy vezetni, hogy közben nem szól semmi a hangszórókból, a többiek rendszerint hallgatnak valamit.

A megkérdezettek 68%-a a dinamikus, vidám és energikus dallamokat preferálja, míg csak kevesen, csupán 16% választja a figyelemfokozó, és 17% a megnyugtató zenéket.

A relaxációt támogató, lassabb zeneszámok figyelmen kívül hagyása nem biztos, hogy a legjobb döntés, amikor autót vezetünk. Egy korábbi kutatás részletesen foglalkozott ezzel a témával, és megállapította, hogy az autóvezetés közben hallgatott zene ritmusa és hangereje közvetlenül befolyásolja a vezetők pulzusszámát, ami pedig a vezetési teljesítményüket is érinti.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy azok a zenehallgatók, akik főként könnyűzenét választanak vagy inkább csendes környezetben vezetnek, átlagosan alacsonyabb pulzussal rendelkeznek, ami 80 ütés/perc alatti értékeket jelent. Érdekes módon, bár a gyorsabb tempójú és hangosabb zeneszámok fokozzák a motivációt és az éberséget, ezek a tényezők a sofőrök mentális terhelését is növelik, ami stresszhez vezethet a vezetés során.

A közlekedés dinamikájában a zene jelentős hatással bír. A 120 BPM (ütem per perc) feletti tempójú zenét hallgató autóvezetők általában éberebbek, azonban a megnövekedett kognitív terhelés következtében gyakrabban követnek el hibákat. Ezen vezetők sebessége gyakran ingadozik, és a sávváltások is gyakoribbá válnak. Ezzel szemben a 60-80 BPM közötti lassabb, lágyabb dallamokat élvező autósok nyugodtabban, egyenletesebb tempóban haladnak, ami a vezetés biztonságát és kiszámíthatóságát is növeli.